A NYITNIKÉK ÓVODA

A 2015. 02. 11-ei hatályú módosítással egységes szerkezetű

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Intézmény OM - azonosítója: 030017

 

………………………………………..

Készítette az intézményvezető

Legitimációs eljárás

 

……………………..………………..

Nevelőtestület és alkalmazotti közösség nevében elfogadta

………………………….…………….

Szülők Közössége nevében véleményt nyilvánított

 

…………………………………………………………

Egyetértési jogot gyakorolt a fenntartó nevében

Érvényes: A jóváhagyás napján, 2015. 02. 11. lép hatályba és határozatlan időre szól.

A dokumentum jellege: Nyilvános

Publikálás formája:

Pákozd honlapján

Papír alapon a vezetői irodában

Ismertetés szülői értekezleten

 

Tartalomjegyzék

1. Az óvodai pedagógiai program törvényi háttere............................................................... 3.

1.1 Az óvoda jellemző adatai..................................................................................................... 3.

2. Bevezetés............................................................................................................................... 5.
3. Helyzetelemzés...................................................................................................................... 5.

3.1.Személyi feltételek............................................................................................................... 6.

3.2. Tárgyi feltételek.................................................................................................................. 8.

4. Óvodánk arculata................................................................................................................. 9.

4.1 Küldetésnyilatkozatunk....................................................................................................... 9.
4.2 Jövőkép.............................................................................................................................. 10.
4.3 Gyermekkép....................................................................................................................... 11.

5. Óvodai nevelésünk alapelvei.............................................................................................. 11.

5.1. Nevelés célja..................................................................................................................... 12.

5.2. Nevelés feladata, integráció.............................................................................................. 13.

6. Integráció, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése.............................................. 16.

6.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése...................................................... 16.

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdő gyermekek nevelése ........... 19.

6.3. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése ................. 20.

6.4. Tehetséges gyermekek nevelése........................................................................................ 20.

7. A nevelés színterei.............................................................................................................. 21.

7.1. Az egészséges életmód kialakítása.................................................................................... 21.

7.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés.............................................................................. 23.

7.3. Anyanyelvi, értelmi nevelés.............................................................................................. 24.

8. Gyermeki tevékenység formák......................................................................................... 26.

8.1 Játék................................................................................................................................... 26.

8.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás, ismeretszerzés.................................................. 29.

8.3. Mozgás.............................................................................................................................. 33.

8.4.Verselés-mesélés................................................................................................................ 35.

8.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc............................................................................. 38.

8.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka.......................................................................................... 41.

8.7.Külső világ tevékeny megismerése.................................................................................... 43.

8.8. Munka jellegű tevékenységek........................................................................................... 45.

9. Az óvodai élet megszervezésének elvei.............................................................................. 49.

9.1. Napirend........................................................................................................................... 51.

9.2.Heti rend............................................................................................................................ 52.

9.3. Dokumentáció................................................................................................................... 53.

9.4. A gyermek fejlődésének nyomon követése...................................................................... 54.

9.5. Óvodai ünnepek, hagyományok....................................................................................... 54.

10. Gyermekvédelmi feladatok............................................................................................. 58.

11. Az óvoda kapcsolatrendszere.......................................................................................... 62.

11.1. Az óvoda és a család kapcsolata..................................................................................... 62.

11.2. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata................................................................................ 64.

11.3. Az óvoda és az iskola kapcsolata ................................................................................... 66.

11.4. Egyéb kapcsolatok.......................................................................................................... 66.

12. Érvényességi rendelkezések............................................................................................. 68.

13. Felhasznált szakirodalom................................................................................................ 69.

 

AZ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény
A kormány 363 /2013. (III.31.) rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) MKM rendelet módosításáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól

1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról

Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról

A Pákozdi Nyitnikék Óvoda hatályos Alapító Okirata

 

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

 

Az óvoda címe: 8095 Pákozd, Hősök tere 8.

                          Telefon: 22/258-408

                          Férőhely: 75 fő

Telephely:8095 Pákozd, Arany János u. 2

Telefon:22/ 271-595

Férőhely: 75 fő

 

Az óvoda fenntartója: Pákozd Nagyközség Önkormányzata

Címe: 8095 Pákozd, Hősök tere 9.

 

Csoportok száma: 6

Az óvoda befogadó képessége: 150 fő

Alaptevékenység: Óvodai nevelés.

 

Az óvoda a közoktatás szakmailag önálló intézménye. Feladata a 3-6-7 éves korú gyermekek óvodai nevelése, gondozása, testi, lelki szükségleteinek kielégítése, a családi nevelés kiegészítése.

Az óvoda fő funkciói a szociális, óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő, az egészséges életmód kialakítását célzó, továbbá az érzelmi nevelés, ill. az értelmi fejlesztés megvalósítására vonatkozó funkció.

A gyermek 5. életévétől, 2015. szeptember 1-től a gyermek 3. életévétől kezdve az óvodai nevelés keretében zajló, kötelező, felkészítő foglalkozások tartása, legalább napi négy órában. Az óvoda- az illetékes szakértői bizottság javaslata alapján – a többi óvodáskorú gyermekkel együtt nevelhető testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek ellátását biztosítja.

 

Az intézmény működési területe

Pákozd nagyközségben az állandó és tartózkodási hellyel rendelkező lakosok gyermekei részére ellátja az óvodai feladatokat, nem kizárva ezzel más községek óvodáskorú gyermekeit sem, feltéve, ha ez az óvodai férőhely igényét nem sérti.

 

Az intézmény jogállása

Az óvoda önálló jogi személy. Vagyonával és költségvetésével fenntartói ellenőrzése mellett gazdálkodhat.

A munkáltatói jogokat az óvoda vezetője gyakorolja.

 

 

HITVALLÁSUNK:

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét,

szaporítsa tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik.

De mi már tudjuk, mire megy a játék.

Arra, hogy e világban otthonosan mozgó,

eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.”

2.  BEVEZETÉS

Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől (ezt megelőzően fél évvel, amennyiben a gyermek óvodaérett) az iskolába lépésig.

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy – szükség szerint olykor a hátrányokat kompenzálva- minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk.

Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéleteknek.

Óvodánk játékba integrált ismeretszerzésre épülő Pedagógiai Programjával, megfelelő személyi, és tárgyi feltételeivel biztosítjuk a gyermekek harmonikus fejlődését.

Óvodai programunk középpontba állítja a gyermeki tevékenységet és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül, kiemelten kezeli.

Ez a pedagógiai rendszer, nevelés- és gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának.

3. HELYZETELEMZÉS

Pákozd a Velencei-tó partján, a Velencei-hegység lábánál fekszik, lakossága, több mint 3000 fő. Legközelebbi város Székesfehérvár és ennek közelsége, ill. a község földrajzi elhelyezkedése miatt sokan költöznek a faluba. Létszámunk a tanév folyamán gyakran változik, emelkedik. Ennek ellenére igyekszünk az optimális csoportonkénti 25 fős létszámokat betartani.

Intézményünk Pákozd egyetlen óvodája, amely 6 csoportban fogadja a gyermekeket. Két épületen folyik a nevelés, székhely intézményünkben, a Hősök terén, 3 csoport, telephelyünkön az Arany János utcábanszintén 3 csoport foglal helyet.  A csoportok szervezésénél törekszünk a tiszta csoportokra, de előfordul, hogy osztott csoport kialakítására is szükség van, ahova 2 korosztály jár. Az óvodának saját konyhája van, ahol napi 3-szori étkezést biztosít egy szakácsnő és három konyhalány a gyerekek és felnőttek számára, amely megkönnyíti az étkezések megfelelő kialakítását, valamint a rugalmas napirend alkalmazását. Az alapanyagok beszerzéséről az élelmezésvezető gondoskodik. A konyhás nénik nagyon finoman főznek, az étlapok összeállítása dicséretre méltó, de ennek ellenére óvodánk csatlakozott a „Minta menza” programhoz. Személyi feltételeink jónak mondhatóak, a törvényi elvárásoknak megfelelve minden dolgozónk szakképzett.

Minden csoportban két óvodapedagógus és egy dajka néni foglalkozik a gyerekekkel, akik munkáját szükség szerint egy pedagógiai asszisztens segíti. Óvodánkat függetlenített óvodavezető irányítja, kinek munkáját óvodatitkár segíti. Gyerekeink nagyon hamar toleránsakká válnak a mássággal szemben.

Alapító okiratunk módosításával lehetőség nyílik intézményünkben az integrált nevelésre. Ezen belül a beszédhibás és enyhe fogyatékos gyerekek szocializálására teremtettük meg a feltételeket. Tapasztalataink alapján ilyen esetben rendkívül sokan adnak, illetve kapnak egymástól. Az SNI gyerekekkel fejlesztőpedagógus, gyógy testnevelő, logopédus szakember foglalkozik a megfelelő óraszámban.

Óvodánk alapítvánnyal rendelkezik, melynek neve: Pákozd Óvodásaiért Alapítvány. 1998-ban került bejegyzésre, majd 1999-ben jogerőssé vált az alapítvány. A kuratórium nagy segítséget nyújt óvodánknak céljai megvalósításával. Célja a mindenkori óvodás gyermekek értelmi, érzelmi, kulturális fejlődéséhez való segítségnyújtás.

Rendkívül jó a kapcsolatunk a gyermekorvossal, védőnővel, fogorvossal, családgondozóval, nevelési tanácsadóval is.

Jó kapcsolatot ápolunk a szülőkkel és a fenntartóval is. Anyagi támogatásaikkal, társadalmi munkákkal nagyon sokat segítenek és büszkék erre az intézményre. Ebben nagy szerepük van az itt dolgozó óvodapedagógusoknak, valamint a technikai személyzetnek.

 

3.1.Személyi feltételek:

 

Óvodapedagógusok

 • Az óvoda teljes nyitva tartása alatt, a nevelőmunkát az óvodapedagógusok végzik.

Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányít. Pedagógiai elveik, nevelési gyakorlatuk összhangban van, képesek együttműködni a tervezésben, a feladat megosztásában.

• Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára.

• Az óvodapedagógus a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.

• Az óvodapedagógus minta értékű modell, aki értékeket közvetít, ízlést formál, esztétikai élményhez juttatja a gyermekeket.

• A gyermekekkel szemben kedves, halk szavú, szeretetteljes, gyermek és családcentrikus.

• Segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd jellemzi.

• Nyitott, kellő toleranciával rendelkezik, képes a másság elfogadására, nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést.

• Környezettudatos szemlélettel neveli a gyermekeket, jó empátiás készséggel rendelkezik.

• Az óvodapedagógusok gondoskodnak a közös tervek elkészítéséről, a gyermekek képességeinek felméréséről, az eredmények rögzítéséről, az egyéni fejlesztések biztosításáról, az ehhez szükséges fejlesztési tervről.

• A szülőket minden gyermekükkel kapcsolatos eseményekről folyamatosan tájékoztatják.

 

Dajka, pedagógiai asszisztens

A dajka és a pedagógiai asszisztens nemcsak technikai személyzet a gyermek

életében, hanem nevelésének egyik segítője, aki mintául is szolgál a gyermekek számára, ezáltal közvetlen, aktív pedagógiai környezet résztvevőivé válnak.

Csoportonként egy dajka és óvodaépületenként 1-1 pedagógiai asszisztens segíti munkánkat.

• Az óvodapedagógusok bevonják a dajkákat és a pedagógiai asszisztenseket az erkölcsi, szociális képességek fejlesztésébe, az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe.

• Figyelmet, megértést, elfogadást tükröző stílus, hangnem és viselkedés jellemzi őket, valamint a személyiség tiszteletben tartása gyermek és felnőtt irányába egyaránt.

A közösség tagjaként felelősséget vállalnak, a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért.

• A szakmai munkában, munkatárs kapcsolatban döntéshozatal előtt őszinte, nyílt, véleménnyel segítik a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását.

 

Konyhai dolgozók

Óvodánk saját konyhával rendelkezik, melyet az élelmezésvezető irányít. A diétás szakácsnő munkáját 3 konyhalány segíti

 

Gondozó és takarító

Óvodánk dolgozóinak mindennapi munkáját óvodaépületenként 1-1 gondozó és takarító segíti, mely által lehetővé válik, hogy a csoportban dolgozó dajka lehetőség szerint minél több időt a gyerekek között töltsön, ezzel is segítve az óvónők munkáját.

 

A vezető óvónő

Koordinálja, irányítja az óvodában folyó pedagógiai, tanügy igazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, közéleti, minőségirányítási, feladatokat.

• A vezető a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítja a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket, a szakemberek önálló, felelősségteljes munkavégzést. •

Az óvodai nevelés eredményessége, az összes alkalmazott összehangolt munkájával lehetséges csak.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

 

3.2. Tárgyi feltételek:

A gyermekek személyiségét nagymértékben befolyásolja a környezet, az őket körülvevő eszközök, játékok, tárgyak, milyensége, minősége. Az óvodának rendelkeznie kell, a helyi Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.

• A tárgyak, a játékok feleljenek meg a gyermekek testméretének, és biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését.

• A tárgyakat, melyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és helyen kell elhelyezni, ügyelve a biztonságra.

Rendelkezünk a legszükségesebb technikai eszközökkel. (számítógép, telefon, diavetítő, nyomtató, fénymásoló, fényképező- és számítógép, projektor, csoportonként CD lejátszó).

A TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia Alapú Nevelés Innovatív Intézményekben” című pályázaton lehetőségünk volt beszerezni a következő eszközöket: aszalógép, villanyrezsó, vízforraló, homokvíz asztal, mikroszkóp, bogárnézőke.

Adományként kaptunk egy víztisztító készüléket, mely az egészséges életmódot segíti elő óvodánkban.

Megfelelő mennyiségű és minőségű játékállományunk van, melyek között főleg a természetes anyagokból készülteket részesítjük előnyben. Nagy hangsúlyt fektettünk az olyan eszközök beszerzésére, amely a gyermekek testtartását, mozgását fejleszti.

Összességében a személyi és tárgyi feltételeink adottak ahhoz, hogy azokat a célokat, amelyeket helyi programunkban kitűztünk, hatékonyan megvalósíthassuk, és környezetünk elvárásainak megfeleljünk.

Az eszközök beszerzésének alapelvei:

• Gyermekek testméretének megfelelő méret.

• Az EU szabványnak megfelelő minőség.

• Természetes, esztétikus, kopásálló eszközök.

• Egészségre nem káros alapanyagok.

• A gyermek fejlesztését szolgálja.

• Legyen gazdaságos.

• Feleljen meg a biztonsági előírásoknak.

• Legyen mobilizálható, a gyermekek által mozgatható.

4. ÓVODÁNK ARCULATA

4.1 Küldetésnyilatkozatunk

Óvodánk dolgozói vallják, hogy gyermekeinket változatos és érdekes tevékenységeken keresztül lehet sokoldalúan fejleszteni.

Ezért programunk egyaránt épít az óvodapedagógia tradicionális értékeire, intézményünk, községünk hagyományaira, gyakorlatára és partnereink igényeire.

Óvodapedagógusaink célja:

érzelmileg gazdag gyermekek nevelése, akik a településhez kötődnek,
igényes környezetükben jól tájékozódnak,
az új iránt fogékonyak, érdeklődőek
önmagukat értékelni tudják,
másokkal együttműködni képesek.

Tudatosan és tervszerűen végzett munkánk során sokfajta játékos tevékenység által a gyermekek fejlesztése az óvodai élet egészében zajlik.

A gyermeki személyiségből, - a játékból kiindulva olyan nyugodt, derűs, légkört biztosítunk, amelyben a résztvevőket szeretet és tisztelet övezi.

4.2 Jövőkép

„…mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled

telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.”

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Óvodánk gyermek- és nevelésközpontú.

Nevelésünk tudatos hatásaival segítjük a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlődését.

Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, a játékhoz, mozgáshoz való tevékenységet az óvodás gyermek alapvető életmódjának tekintjük.

A környezettel való ismerkedés óvodai nevelésünk egészében érvényesül, áthatja az óvodai életet. E folyamatban a gyermekek egyénenként változó életmódbeli lehetőségeinek figyelem- bevételével alakítjuk ki az egészséges életmód szokásait, a mozgás kielégítésére, mozgás fejlesztésére törekszünk. Megalapozzuk a környezettel való pozitív viszonyt és a megfelelő magatartásmódokat. Az egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, az értékek megbecsülésére, felelős cselekvésre nevelünk.

Óvodánk a családok felé nyitott, velük együtt kölcsönösen kiegészítve, segítve egymást, esetenként meggyőzést alkalmazva nevelünk.

Magatartásunk a szülők felé toleráns és a gyermekek érdekében kezdeményező.

Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe és igényeikkel, igényeikhez mérten támogatást nyújtunk a családi neveléshez. 

A tevékenység alapú programcsomag reményeink szerint a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint:

játszhatnak, mozoghatnak térben és időben,
zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét,
bábozhatnak, dramatizálhatnak,
nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, környezetről,
bátran kísérletezhetnek, tevékenységeikben nem a produktum, hanem a saját tapasztalatszerzés a fontos.
játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől, a természet csodáiról, a számok és mennyiségek birodalmáról.  A kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják.

4.3 Gyermekkép

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, a saját ütemének megfelelő fejlődést.

A valódi tudás az, amit a gyermek maga tapasztal és fejt meg, cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tevékenység az óvodai ismeretszerzés útja.

Milyenné váljon, az általunk nevelt kisgyermek?

Olyan gyermekké, aki kíváncsi, érdeklődő, egészséges, vidám.

• Aki gazdag érzelemvilággal rendelkezik.

• Aki biztonságban, szeretetben érzi magát.

• Aki fogékony a szépre, képes azt meglátni, átérezni.

• Aki tiszteli és becsüli az emberi és természeti értékeket.

• Aki maximálisan elfogadja a másságot és toleráns.

• Aki befogadó és elfogadja az erkölcsi, magatartási normákat.

• Akinek ismeretanyaga a szabad játék során folyamatosan bővül, s képes azokat a gyakorlatban alkalmazni.

• Aki képes megfelelni, az iskolai kihívásoknak.

 

5. Óvodai nevelésünk alapelvei:

a gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda kiegészítő, segítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi, bölcsődei és az iskolai nevelés között

pedagógusaink megismerik és figyelembe veszik a családok eltérő nevelési szokásait

a nevelőközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetőségét

az elfogadó, segítő, támogató óvodai dolgozók személyisége és példaadása meghatározó

biztonságot sugárzó felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat, melyet pozitív megerősítés kísér

a közösségi szokások és szabályok kialakítása és erősítése során a gyermeki autonómia tiszteletben tartása

a gyermekek fejlődésének segítése az egyenlő hozzáférés biztosításával

önállóságra nevelés

az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, bizalomra, megértésre, türelemre és gyermeki aktivitásra épülő nevelés

a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele, időt hagyva és adva mindenkinek a folyamatban történő fejlődéshez

az előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása, egymás elfogadására, a különbözőségek tiszteletére nevelés

a szülőkkel együttműködő segítő partnerkapcsolat kialakítása az óvoda teljes dolgozói körének részvételével

egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra való törekvés

óvodánk az élmények és a változatos tapasztalatok színtere, tudatosan beépítve nevelőmunkánkba az óvodát körülvevő kulturális örökség értékeinek megismerését és átadását

az alkotás, a kreativitás és közvetlen tapasztalás feltételeinek megteremtése és biztosítása

közös tevékenységek során a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi és testi nevelése

 

5.1. Nevelés célja:

• Az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődése, a gyermeki személyiség kibontakozása, a

hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem

figyelembevétele (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 

• A gyermekek az óvodában a 3- 4 évet barátságos, derűs környezetben töltsék el, és érezzék

jól magukat. 

• Élvezzék a mással nem helyettesíthető szabad játék örömét.

• Elegendő idő biztosítása a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra.

• A tevékenységek által, ismerkedjenek a világgal, fedezzék fel azt.

• Anyanyelvi nevelés egész napot átszövő prioritásának biztosításával a kommunikáció

fejlesztése. 

• Fontos feladatunk a környezettudatos nevelés.

• Mozgáskultúra alakítása, fejlesztése.

• A gyermekek sajátítsák el a legalapvetőbb viselkedési és magatartási formákat.  

• Nagy hangsúlyt kapjon az egyéni fejlesztés, az egyéni képességek mind magasabb szintű

kifejlesztése. 

• Testileg, lelkileg és szociálisan legyenek érettek az iskolakezdésre. 

• Az eltérő fejlettségi ütem és az egyéni képességek figyelembevételével az iskolai

beilleszkedés közvetett elősegítése. 

•  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése 

• Az egészséges életvitelhez szükséges szokások megalapozása. 

• Megalapozott és következetes, rugalmasan kezelt szokásrendszer.

Általunk még fontosnak tartott elvek: 

• A gyermek mindenekfelett álló érdekének elve.

• A gyermeket övezze tisztelet, bizalom, megbecsülés és szeretet.

• A feltétel nélküli elfogadás elve.

• Esélyegyenlőség biztosításának elve. 

• A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve (kizárás, korlátozás, zaklatás, jogellenes elkülönítés). 

• Életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve (differenciált bánásmód, egyéni szükségletek). 

• Óvodánk inkluzív (befogadó) szemlélettel, gyermekközpontú pedagógiai attitűddel a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, az egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosításával, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelését is. 

• Tapasztalatszerzés elve tevékenykedtetés által.

5.2. Nevelés feladata, integráció:

A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés- az érés- sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Az óvoda, nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakozásra, nevelésre, fejlesztésre törekszik. Tehát nem csupán „megengedi”, hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A cselekvésközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumában tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz együttműködésre és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. Alapvető pedagógiai feladatunk az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségleteinek a kielégítése, fejlődésének biztosítása, nyomon követésének dokumentálása. 

Feladataink megvalósulásának érdekében nevelőmunkánkkal az alábbiakra törekszünk:

Testi fejlődés terén arra törekszünk, hogy: 

• Legyenek egészséges, edzett, gyermekek.

• Mozgásuk legyen összerendezett.

• Alakuljanak ki a megfelelő egészségügyi szokásaik.

• Ismerjék fel alapvető testi szükségleteiket, azokat legyenek képesek kielégíteni. 

Érzelmi –erkölcsi - szociális képességek fejlesztése: 

• Legyen vonzó a gyermek számára az óvoda.

• Alakuljanak ki az emberi együttélés alapvető szokásai- szabályai

• Segítse az óvoda az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek kialakulását

• Alapozza meg a feladattudat, és a feladattartás képességének kialakulását.

Rendelkezzen a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésével
Legyen nyitott az élménybefogadásra
Alakuljon ki bennük az ösztönök és az érzelem irányításának képessége
Önfegyelem, önállóság, feladattudat, szabálytudat jellemezze

 

Mentális- értelmi képességek fejlesztése terén arra törekszünk, hogy 

• A környező valóságot tapasztalati úton ismerjék meg, az összefüggéseket legyenek

képesek meglátni az óvodapedagógus irányításával.

• Észlelési és finommotorikai képességeik fejlődjenek.

• Egyszerű gondolkodási műveleteket tudjanak alkalmazni.

• Megtartó emlékezetük működjön.

• Önálló feladatmegoldó képességeik kialakuljanak.

•Gondolataikat, érzéseiket legyenek képesek kifejezni

Óvó- védő tevékenység

Cél: - minden gyermek testi, lelki, szellemi védelme, ápolása, erősítése, fejlesztése és ezek

harmóniájának megteremtése,

       - a gyermekek biztonságos, higiénés környezetben való környezettudatos nevelése.

 

Ennek érdekében feladat:

• Gyermekvédelmi törvény alkalmazása, a gyermek jogainak érvényesítése.

• Korai prevenció.

• Együttműködés a védőnővel, a gyermekjóléti szolgálattal, egyéb szakemberekkel.

Szociális érzés

 Cél: - a családban és a társadalomban jelentkező hiányosságok kompenzálása, a családok

pozitív befolyásolása,

- minden gyermek találja meg helyét az óvodai közösségben.

 

Ennek érdekében feladat:

• Gondozási feladatok ellátása.

• Egészséges életmód szokásainak alakítása.

• Természetbeni és pénzbeli támogatás javaslata a gyermek és a családok szükségleteinek

megfelelően.

• Családlátogatások rendszeres szervezése.

• Pedagógiai, gyógypedagógiai, stb. tanácsadáson való részvétel elősegítése.

 

Nevelő- személyiség fejlesztő tevékenység

Cél: - Mindazon képességek kibontakoztatása, mely közvetetten segíti az iskolai közösségbe

történő beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.

       - Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

 

Ennek érdekében feladat:

• Az eltérő kultúra befogadása, érzelmi és értelmi képességek megalapozása.

• Együttélés, nyitottság, a valós életre orientálás elsajátítása, tolerancia.

• Identitás tudat alapjainak lerakása.

• A társadalmi érintkezés normáinak kialakítása, kommunikáció.

• Esélyegyenlőség lehetősége az iskolai tanulás megkezdéséhez.

A gyermekek elismerésével, dicséretével növeljük jó érzésüket, teljesítményüket.  Így ők is jobban elismernek, elfogadnak másokat. A gyermekeket saját tevékenységükön keresztül új tapasztalatokhoz juttatjuk.

 

6. Integráció, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése

 

6.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

 Sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság alapján:

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

Cél:

Az ONAP és a HOP alapján megfogalmazott lehetőségek alapján az integrált nevelés során a lassabban fejlődő területeken a lehető legkorábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztés mellett a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése.

 

Feladat:

Feltáró munka elvégzése
Veszélyeztetett, illetve nehezen nevelhető gyermekek kiszűrése.
A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált, felzárkóztató fejlesztése.
Szakmai hálózattal a kapcsolattartás fenntartása.
Szülői értekezleten a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos elméleti ismeretének bővítése, viták indítása szakirodalom ajánlása, szakember meghívása.

A másság elfogadása, elfogadtatása a közösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.
A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében ismereteinek bővítése gyógypedagógiai téren.
Együttműködés az SNI-s gyermekeket ellátó szakemberekkel – gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus – a hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében.

 

Óvodába kerülés során a sajátos nevelési igényű gyermekekről a szakszolgálatoktól szakvélemény kérése, együttműködés a Pedagógiai Szakszolgálattal

• Integrált nevelés rendszerének fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenység

megszervezése az óvodai nevelés időkeretein belül szakember irányításával.

• Személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

• Empatikus magatartás, a másság elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel és a gyermekekkel

• Érzelmi élet gazdagítása.

• Értelmi képességek fejlesztése.

• Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel.

• Előzetes fejlettségi szint felmérése óvodába kerülés után.

•Együttműködés a családdal – másság elfogadása – gyógypedagógiai tanácsadás,

családlátogatás.

 

A látássérült gyerek

Óvodánk az épületek adottságaiból fakadóan kizárólag csak gyengén látó kisgyermeket tud befogadni.

A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést.

Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztántartása. Nevelőmunkánk során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre.

 

 

A hallássérült gyerek

A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése.

Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket.

 

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

 

Beszédfogyatékos gyermek

Beszédfogyatékos gyermek esetén a beszéd/nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő.

A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is.

Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését, melyet a logopédus végez. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg, melyet a logopédus vezet.

 

 

 

Sikerkritérium:

• A családok megfelelő segítséget kapnak, melyek problémájuk rendezésére irányulnak.

• Valamennyi feltérképezett esethez kidolgozásra kerül a megfelelő segítségnyújtás.

• Minden rászoruló kisgyermek időben megkapja a segítséget, problémája orvoslásához.

• Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.

• Anyagi és egyéb okból egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából.

• A szülők maguktól fordulnak az óvodához gondjaikkal.

 

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdő gyermekek nevelése

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátását az érvényben lévő Közoktatási Törvény alapján meghatározottak szerint végzi intézményünk. Ellátandók azok a gyermekek, akik a Szakszolgálat által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek.

Cél:

Az egyéni fejlesztés biztosítása mellett az integrált nevelés során a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése.

Feladat:

♦ Az ismeretanyag elsajátításához szükséges jártasságok, készségek kialakítása, erősítése.

♦ A motiváció növelése

A fejlesztés alapelvei

− aBTM-es gyermekek egyéni fejlesztésének ellátása megfelelő képzettségű szakemberrel, 

− megfelelő szakember útmutatásai alapján végzett integrált fejlesztés

− szükség szerint kapcsolatfelvétel külső szakemberekkel

− a család bevonása a fejlesztést biztosító tevékenységekbe

A fejlesztés formái és lehetőségei

♦ a törvényben biztosított időtartamban egyéni fejlesztés, felzárkóztatás

♦ differenciálás az integrált nevelés során

♦ a szabad játéktevékenység lehetőségeinek, illetve a családi tér lehetőségeinek irányított kihasználása

A fejlesztő, felzárkóztató tevékenység párhuzamosan, egymást kiegészítve, megerősítve folyik! Az egyéni fejlesztési terv személyre szólóan, az adott feladatellátást igénylő gyermekre vonatkoztatva kerül kidolgozásra.

Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása során figyelembe kell venni:

- Szakszolgálatok szakvéleményét

- saját megfigyeléseket

- a gyermekkel foglalkozó más szakemberek tapasztalatait

- a szülőkkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat

A fejlesztés tervezésének időkerete:

Az egyéni fejlesztési terv készítése (BTM és SNI gyerekek számára) folyamatos a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével, az egyéni igényekhez igazodva történik.

6.3. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése

Pedagógiai feladataink:

• Feltáró munka elvégzése.

• Veszélyeztetett, illetve nehezen nevelhető gyermekek kiszűrése.

• A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált, felzárkóztató fejlesztése.

• Családsegítő szolgálattal a kapcsolattartás fenntartása.

• Szülői értekezleten a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos elméleti ismeretének bővítése.

6.4. Tehetséges gyermekek nevelése

4. § /4. Kiemelten tehetséges gyermek definiálása: Különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Óvodánk külön szolgáltatásokkal segíti ezeket a gyermekeket.

46. § (3) a)

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve.

Ennek értelmében lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek tehetségük kibontakoztatására angol, sakk, néptánc, szenzomotoros torna foglalkozás terén, és minden olyan lehetőségre nyitottak vagyunk, mely a gyermekek egészséges fejlődését segíti elő és a szülő támogatja ezeket.

Részvétel a foglalkozásokon: Önkéntes alapon, önköltségen, melynek mértékét a foglalkozást tartó szabja meg.

A foglalkozásokat délutáni időpontban, az óvoda területén, nyitvatartási időn belül szervezzük, úgy, hogy ne zavarja az óvodai élet napirendjét. A foglalkozás vezetője az óvónőktől átveszi és foglalkozás végén oda kíséri vissza a gyermekeket átadva az óvodapedagógusoknak.

Pedagógiai feladataink:

• A tehetségígéretes gyermekek felismerése, komplex fejlesztése

• Minden gyermek erősségeinek feltárása

Cél:

• Általános képességek megalapozása

• Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása

• Az erősségek és fejleszthető képességek fejlesztése

• Kreativitás fejlesztése

• Énkép erősítése

7. A nevelés színterei

Egészséges életmód alakítása
Érzelmi nevelés és szocializáció
Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

7.1. Az egészséges életmód kialakítása az óvodai nevelés alapvető tevékenysége. Alapvető szükségleteket elégít ki, amelyek elősegítik a kisgyermek fejlődését.

Cél:

a gyermekek egészséges életvitelének alakítása,
testi fejlődésük elősegítése,
egészségük óvása, megőrzése

Az egészséges életmódra nevelés a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése.

Egészség nevelési feladatok:

Egészségfejlesztésre és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló tevékenység.
Az egészségfejlesztés át kell, hogy hassa az óvodai élet egészét
A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, óvása, megőrzése
A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, esztétikus és biztonságos környezet biztosítása.
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.
Fontos feladat a szülőkkel való együttműködés a testi, lelki nevelésben.

Sikerkritériumok:

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, szappant, körömkefét használnak, fogat mosnak és fésülködnek. 
A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán a helyére teszik. 
Zsebkendőjüket önállóan használják, észreveszik, ha szükség van rá. 
Megfelelően használják a WC- t, vigyáznak rendjére. 
Gyümölcs és zöldség napok szervezése,   
Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.
Biztonságosan használják a kanalat, villát és kést.
Szükség szerint használják a szalvétát.
Étkezés közben halkan beszélgetnek. 
Teljesen önállóan, az időjárásnak megfelelően öltözködnek, ruhájukat ki- begombolják, cipzárt használják, a cipőjüket bekötik. 
A ruhájukat gondosan összehajtogatva a helyére teszik,
Ügyelnek környezetük esztétikumára, a rend megőrzésére,
Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.
Az ágyneműt segítséggel összehajtják.

 

 7.2. Érzelmi nevelés, szocializáció

A gyermekek felé közvetítendő erkölcsi értékek:

Ha szeretünk valakit, akkor szeretünk vele lenni, beszélgetni vele és meghallgatni mindazt, amit mond.
Megvan mindennek az ideje. A munkának a pihenésnek az ünneplésnek és ezáltal az egymásra figyelésnek is. Az ünnepnap érték, melyből erőt meríthetünk.

Mindenkinek nagyon mélyen a szívébe van ültetve a szülők, a vérszerinti rokonok iránti tisztelet és szeretet, amit tudatosan kell ápolnunk. Odafigyeléssel, szófogadással tartozunk szüleinknek.

Különösen fontos a körülöttünk lévő emberi, állati, növényi élet tisztelete. Nemcsak a saját életet és egészséget, hanem a környezetünkét is szeretni, óvni kell.
Különleges emberi érték az őszinteség.

Tartsuk tiszteletben mások tulajdonát, azt kérés nélkül ne vegyük el. Nem szabad visszaélni a bizalommal sem, amellyel egy másik ember megajándékozott!

Vegyük észre a rászorulókat, és segítsük őket.

A fejlesztés az után kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát,

Cél:

Az érzelmi, szociális és társas nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával.
Az óvodás gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.
Cél az erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és modellértékű szerepével, pozitív attitűdjével.
Közösségbe lépéskor a gyermekek alkalmazkodni tudjanak a közösségi szokásokhoz, szabályokhoz.
Az óvoda nevelje a gyermeket a másság elfogadására. 

 

Pedagógus feladatai:

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése.
Az óvodát használók kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.
Az érzelmekre épülő társas kapcsolatok létrehozása, erősítése.
A csoportszoba környezettudatos, esztétikus és biztonságos berendezése.
Az óvodapedagógus segítse a gyermekek szokás - és szabályrendszerének megalapozását.
Inkluzív szemlélettel a másság elfogadásának segítése.
A családokkal való együttműködés, családlátogatások.
Az udvariassági beszédformák megismertetése, illemszabályok betartatása.
Az óvoda minden egyes dolgozójának magatartása, kommunikációja, modellértékű kell, hogy legyen a gyermekek magatartásának alakítása szempontjából.

7.3. Anyanyelvi, értelmi nevelés

Cél:

A 3-7 éves korú gyermek beszédkészségének fejlesztése.
A gyermek beszédmegértésének, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése.
Szókincs gyarapítása, a szóbeli emlékezet és kifejezőkészség fejlesztése.
A gyermek életkori sajátosságainak figyelembe vételével segíteni az értelmi képességek fejlődését
Elsődleges cél a gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése.
A kreatív gondolkodás kialakulásának elősegítése, kompetencia alapú ismeretszerzés.
A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, mint életkori sajátosságra építve, biztosítani a gyermekek változatos tevékenységein keresztül a tapasztalatszerzést
Az értelmi nevelés a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése és ezek gyakoroltatása különböző tevékenységekben

A pedagógus feladata:

A gyermeki személyiség kibontakoztatása, melynek eredményeként a gyermekek nyelvi és kommunikációs képessége megfelel életkoruknak és az iskolai tanulás feltételeinek.
Szituációk megteremtésével és kihasználásával lehetőséget kell teremteni a beszélgetésre, a beszédkedv fenntartására.
Valamennyi értelmi képesség fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása.
A gyermekek beszédkedve és szókincse mellett, a hangzásbeli sajátosságait is fejleszteni kell a kommunikáció során.
A beszédkedvet folyamatosan fenn kell tartani és minden gyermeki kérdésre válaszolni kell.
Az óvodapedagógusnak együtt kell működnie a családdal, a logopédussal a megelőzés és a korrekció területén.
Változatos tevékenységekkel biztosítani kell a gyermekek számára a tapasztalatszerzést
Az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás formáját kell alkalmazni.
A szabad játékban, tevékenységekben, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységeket kell tervezni, szervezni.
A nevelő-fejlesztő munka során mindig figyelembe kell venni a gyermek egyéni képességét, érdeklődését, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét.
Személyre szabott pozitív értékeléssel kell segíteni a gyermeki személyiség kibontakozását.
Biztosítani kell a sokoldalú tapasztalatszerzést.

Sikerkritérium:

Helyesen, tisztán, érthetően beszél, kérdésre egyszerű mondattal válaszol.
Szókincse korának megfelelő, társára, felnőttre odafigyel, türelmesen meghallgatja. Bátran kérdez.
Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan elmondani.
Élményeit, gondolatait képes szavakba önteni.
A gyermekek élvezik a tapasztalatszerző tevékenységeket, él bennük a megismerés iránti vágy. Alakuljanak ki azok a készségek, melyek életkori sajátosságaihoz igazodva fejlesztik készségeiket, képességeiket  
Alakuljon ki a pontos észlelés, érzékelés.
Gondolataik, vágyaik verbálisan nyilvánuljanak meg.
Váljon jellemzővé a problémamegoldó és kreatív gondolkodás.
Alakuljon ki az elemi fogalmi gondolkodás.
Térbeli viszonyokat legyen képes felismerni, figyelme legyen tartós.
Jelenjen meg a reproduktív emlékezet.

8. Gyermeki tevékenység formák

8.1 Játék

A program teljes egészében a játéktevékenységre épül, megkülönböztetve a szabad játéktevékenységet, az óvónő által felajánlott irányított tevékenységtől.

Értelmezésünk szerint a játék az információszerzés alapvető formája. A spontán és aktív felfedező játékot öröm, jókedv és izgalom kíséri. Az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony ismeretszerzést. A gyermeki személyiségfejlődésnek fontos meghatározója a játék fejlődése.

A játék a spontán tanulás színtere, a gyermek pszichikumát, kreativitását, tájékozódását fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A szervezettebb játék, az ismeretnyújtást jelentik, melyek tervszerűen előkészítettek és felajánlottak. Fontosnak tartjuk a szabad játék tiszteletben tartását.

Óvodásaink a játékban és a játékon keresztül gyakorolják a nyelvet, a gondolkodást, a másokkal való együttműködést, a kitartást. Itt élik át a szerepeket, a hozzájuk tartozó magatartásmódokat, a felnőttek által közvetített attitűdöket és érzelmeket. A szabad játék idején a csoportszoba játéktereit ötletük megvalósítása érdekében - ésszerű korlátozással - átrendezhetik. Programunk a játékot tekinti a tanulás elsődleges keretének, a párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. Napirendünkben a játékra jut a legtöbb idő. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az elmélyült gyermeki játék kibontakozását.

 Tapasztalataink szerint is a felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá és probléma érzékennyé a gyermekeket, mikor saját élményként élik meg egy - egy helyzet megoldását.

A jövő, az egyre halmozódó információk tömege megkívánja, hogy a gyermekek a tanulás során a legfontosabb képességeket birtokolják. Óvodapedagógusaink minden gyermekben akár tehetséges, vagy lassan haladó típus, megalapozzák azokat a képességeket, melyek alapján örömet jelent gyermekeink számára a későbbi ismeretszerzés és önfejlesztés. 

A játék a 3-7 éves gyermek alapvető tevékenysége, kitűnő talaja a fejlesztésnek, melyben kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan használunk fel a nevelés folyamatában. Biztosítanunk kell, hogy a játék mindennap visszatérő, hosszantartó, és lehetőleg zavartalan legyen. Ez nem jelentheti az erőltetett, óvodapedagógus által irányított játékot, mindig a gyermek által önként vállalt tevékenységnek kell lennie.

A játék, a kompetencia alapú nevelésnek is egyik legfontosabb eleme, ezért e nevelés is kihangsúlyozza: a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, létformája. Ebből következően a gyermek 7–9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját.

Feltételei:

• Nyugodt, vidám, kreatív légkör megteremtése

• Érezzen a gyermek bizalmat az óvodapedagógus iránt.

• Érzelmi biztonság – a gyermek játékát elfogadják.

• Játékidő – a folyamatos és rugalmas napirend biztosítja – korcsoportonként változó.

• A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása

• Otthonosság érzésük legyen, támogatva legyen a szükség szerinti terem átrendezés

• Legyenek fix pontjai, helyei a játéknak a napirendben.

• A kreativitást kibontakoztató játékeszközök, melyek gazdagítják a gyermeki képzeletet.

• Játékeszköz: minden olyan tárgy, anyag, eszköz, melyet a gyermek a játékához felhasznál.

•A megélt tapasztalatokkal, élményekkela gyermek tudja gazdagítani játéka témáját és tartalmát.

A játék célja:

•A gyermek szabad képzettársításának elősegítése, kreativitásuk fejlesztése.

• A gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatokhoz való juttatása.

• Minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékban megvalósuló tanulás. •A gyermekek a játéktevékenységeik során szerzett élmények, tapasztalatok alapján való tanulása egyénileg, párosan, mikro csoportokban vagy az egész csoporttal együtt.

• A játék során erősödjön a gyermekek önállósága, kezdeményezése, aktivitása.

•Beszédkedv, közlésvágy fokozása, új kifejezések, helyes mondatalkotások segítése.

Az óvodapedagógus feladatai:

Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése, és folyamatos fenntartása
Inger gazdag, cselekvésre inspiráló, kreativitásra ösztönző, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, harmóniát sugárzó környezet kialakítása
Elegendő hely biztosítása a játék számára
A napirenden belül elegendő idő biztosítása az elmélyült játék kialakulásához
A játékhoz szükséges, megfelelő mennyiségű eszköz folyamatos biztosítása, a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése
A barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka, bábozás, dramatizálás eszközeinek sokszínű, szabad választásra lehetőséget adó elhelyezése
Korcsoporttól függetlenül biztosítani kell a különböző játékformákhoz szükséges eszközöket
Ötletek, lehetőségek, utánozható minták, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához
Szükségszerűen avatkozzunk be a szabad játékba, például ha a gyerekek veszélyeztetik egymás testi épségét, vagy ha agresszívak egymással, vagy szóbeli kommunikációjuk nem megfelelő
Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében
A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása
Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel
A gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulásának segítése az óvónő indirekt irányításával
A gyermek szociális tapasztalatai (melyeknek nagy részét a saját családjában tapasztal pl. nemi szerepek, munkamegosztás, stb) gyakorlásának segítése

Olyan játékos helyzetek és ismeretszerzési alkalmak teremtése, hogy ugyanaz a tevékenység vagy összefüggő tevékenységsor mind a gyermekek egyéniségének, mind pedig fejlettségi szintjüknek megfelelően kösse le érdeklődésüket, és aktív szellemi-testi energiáikat.
Differenciálás és integráció

Úgy tervezze meg a tevékenységeket, hogy azok minél több érzékszervre hassanak: látás, hallás, mozgás, és a verbális kommunikáció stb. együttesen szolgálják a tanulást.
Amilyen gyakran csak lehet, tervezzen az óvónő cselekedtető és gondolkodtató tevékenységeket annak érdekében, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát, erősítse a gyermekek szándékait és kezdeményezései 

Sikerkritériumok:

A gyermekek képesek állhatatosan hosszabb időn keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni, abban elmélyülni.
Bonyolult építményeket képesek létrehozni.
Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok, normák betartására, betartatására.
Játékukban elmélyültek, kitartóak.
Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszenek.
Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.
Társaikkal a játék során cselekvéseiket összehangolják.
Elmélyülten játszanak, önállóan megteremtik a szükséges helyet, eszközt, döntenek abban, hogy kivel játszanak.
Játékukhoz eszközöket barkácsolnak, azt játékukban felhasználják.

A játékirányítás szempontjai:

Az irányítás közvetett, tapintatos, csak szükség szerint történik beavatkozás.
Az óvónő a feltételeket biztosítsa elsősorban.
Konfliktusok megoldásában elsősorban az önállóságot kell biztosítani.
Az óvodapedagógus játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek.
Kiscsoportosok esetében – ha szükség van rá – legyen játékot kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben legyen támogató, engedő, elfogadó.
Az óvodapedagógus avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét és nyugodt játékát.

Játékfajták

Gyakorló játék
Konstrukciós játék – építés
Szerepjáték
Szabályjáték /mozgásos, dalos-népi játékok, értelem és képességfejlesztő játékok.

8.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás, ismeretszerzés

Az óvodai tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, vagyis a tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzéssel, a sok-sok játékkal, az irányított játékkal és a mozgással.

Cél:

Elsődleges célja az óvodás gyermek alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, az attitűdök erősítése.
Az ismeretek átadása, bővítése, melyben az alapkészségek, a kompetenciák és a teljes személyiség fejlesztése kap hangsúlyt.
Spontán, játékos tapasztalatszerzés.
A problémamegoldó képesség fejlesztése.
A felfedezés lehetőségének biztosításával, a kreativitás kibontakoztatása.
A cselekvéses tanulás sokrétű megvalósítása
A pedagógus kezdeményezte tevékenységek kapnak hangsúlyt a pedagógus kezdeményezte foglalkozások helyett.
A tanulás segítése pozitív értékeléssel.
A tanulás folyamatában az anyanyelvi nevelés valósuljon meg
A folyamat eredményeképpen az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése.

Az óvodapedagógus feladatai

Vegye figyelembe, hogy a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre.
Egész nap folyamán biztosítson lehetőséget az ismeretszerzésre.
Keltse fel a tanulás iránti vágyat és az érdeklődési kedvet.
Aknázza ki a gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadást lehetőségét.
A gyakorlati problémamegoldásra ösztönözni a gyermekeket.
A tevékenységek felkínálása során vegye figyelembe az egyéni sajátosságokat.
A kiemelkedő képességű gyermekek felismerése, fejlesztése.
A KBI gyermekek időbeni kiszűrése, és a szükséges teendők megtétele.

Sikerkritériumok

A gyermekek, az óvodapedagógus irányításával, szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett tevékenységekben, játékokban.
Bátran kérdeznek, érdeklődnek.
Kialakul problémamegoldó, önértékelő, értékelő képességük.
Az ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák koruknak megfelelően fejlettek.
Elsajátítják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, melyek elősegítik az erkölcsi tulajdonságok kialakulását.
Képesek választani a felajánlott lehetőségek közül, és képesek megvalósítani saját terveiket is.
Az egyszerű feladatokat megértik, feladattudatuk kialakult.
Ha a helyzet úgy kívánja, kivárják, míg rájuk kerül a sor.
Érdeklődőek, figyelmük könnyen felkelthető a tevékenységek iránt.
Feladattartásuk, munkatempójuk életkoruknak megfelelő.
Képesek eseményeket sorrendiségében pontosan visszaadni, képeken keresztül felismerik az összefüggéseket.
Problémahelyzetet képesek megoldani.
Tartós, szándékos figyelemre képesek
Képesek az ismeretek szándékos felidézésére.

Irányított tevékenység formái:

A 3 – 4 éves gyermekeknél

Kötött (heti 1x)

Mozgás, mozgásos játékok

Mese, vers

Kötetlen

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése

Rajz, mintázás, kézi munka

A 4-5 éves gyermekeknél

Kötött (heti 1x)

Mozgás, mozgásos játékok

Mese, vers

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

Kötetlen

A külső világ tevékeny megismerése

Rajz, mintázás, kézi munka

A 6-7 éves gyermekeknél

Kötött (heti 1x)

Mozgás, mozgásos játékok

Mese, vers

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése (Matematika)

Rajz, mintázás, kézi munka

Kötetlen

Lehetőség szerint minden tevékenységi formából.

A mesélés napi szinten elvárt minden korosztály csoportjában.

Irányított tevékenységek munkaformái

Egyéni

Képességfejlesztés egyéni igény, szükséglet szerint

Páros

Mozgás, mozgásos játékok

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

Mikro csoportos

Mozgás, mozgásos játékok

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése (Matematika)

Rajz, mintázás kézi munka

Frontális

Mozgás, mozgásos játékok

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése (Matematika) Rajz, mintázás, kézi munka

Az irányított tevékenységek időkeretei korcsoportonként:

korosztály

Mozgás,

mozgásos játékok

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése (matematika)

Rajz, mintázás kézi munka

3-4 évesek

Heti egyszer

10-15 perc

Napi

5-10 perc

Heti egyszer

10-15 perc

Heti egyszer

10-15 perc

Heti egyszer

10-15 perc

4-5 évesek

15-20 perc

10-15 perc

15-20 perc

15-20 perc

15-20 perc

5-6-7évesek

30-35 perc

15-20 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

A matematika jellegű tapasztalatszerzés áthatja minden tevékenységformánkat.

A 3- 4 éves gyermekek napi irányított tevékenységének ideje maximum 35 perc.

A 4- 5 éves gyermekek napi irányított tevékenységének ideje maximum 45 perc.

Az 5- 6- 7 éves gyermekek napi irányított tevékenységének ideje maximum 65 perc.

Tanulási folyamatok értékelése

Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek, minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést, buzdítást, dicséretet.
Kerülje a sztereotip értékeléseket (szép, jó) helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emelje ki.
Az óvodapedagógus alkalmazza a differenciált, előremutató, árnyalt étékelést.
Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: dicséret, megerősítő pillantást, simogatást, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülők felé egyaránt.
A büntetés teljes mértékben kerülendő, mert a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját lefékezi. Az óvodapedagógus a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.
Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg erősségeit, hiányosságai.
Használja ki a verbális és nonverbális értékelés lehetőségeit.

8.3. Mozgás

Óvodai Programunk lényeges eleme a testi képesség fejlesztése. Az örömmel végrehajtott mozgás és a szellemi fejlődés szoros kapcsolatban állnak.

A mozgás kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró, ellenálló képességét, egyes szervei teljesítő képességét, felerősíti és kiegészíti a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását.

Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk.

A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata.

Lehetőség szerint naponta biztosítjuk a szabadban való tartózkodást.

A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy lehetőleg az ülő és mozgásos tevékenységek váltsák egymást. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is.

A mozgásfejlesztés célja:

Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése.
A gyermek mozgás szükségletének kielégítése, természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, tájékozódásának, alkalmazkodó képességének fejlesztése
A személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékos formában úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. és erősödjön a társra figyelés képessége.
Belső igénnyé váljék a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás, amelyet változatos, érzelmi biztonságban zajló játékokkal elősegítjük elő.
Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlattal az életen át tartó sporttevékenység megalapozására.
Egyensúlyérzék, a téri tájékozódás, a koordinált mozgás fejlesztése
Az egészséges életvitel, az egészséges életmódhoz szükséges készségek, jártasságok alapozása.
Mozgásos játékok segítségével a gyermekek természetes mozgásának (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeinek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladata

A spontán a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek egészüljenek ki az irányított mozgásos tevékenységekkel.
A komplex testmozgások épüljenek be az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére.
A spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek, egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés mindennapján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.
A 3-6-7 éves korra tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása során törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználásra.
Különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében.
Az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlása.
A tornaterem adta lehetőségek teljes kihasználása.
Prevenciós feladatok megvalósítása a mozgással.
Évente többszöri (családi nap, barangolás) mozgásos nap szervezése.
A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése

Tartásjavító tornát heti 2 alkalommal a gyógy testnevelő vezeti.

Óvodánk rendelkezik külön tornaszobával, így a mozgásos tevékenységeket ott valósítjuk meg, ha pedig az időjárás megengedi és atervezett tevékenység megvalósítható, akkor szabad környezetben az udvaron is szervezünk mozgásos tevékenységet.

Sikerkritériumok

A gyerekek szeretnek mozogni, a mozgásos játékokban szívesen vesznek részt.
A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul.
A szabályokat betartják versenyjátékok során.
Az irányokat ismerik, térben jól tájékozódnak.
Képes megnevezni testrészeit.
Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik.
Szeretnek futni, kocogni.
Tud biciklizni, rollerezni, fizikai erőnléte életkorának megfelelő.
Képes társaira figyelni, toleráns, segítőkész.
Egészséges versenyszellemmel képes küzdeni.
Tud helyesen labdát vezetni, célba dobni egykezes felső dobással.

 

8.4.Verselés-mesélés

A mese, a vers az anyanyelvi nevelés fontos eszköze, az értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelés legfőbb segítője. Minden nap mesélünk, verselünk. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején.

Az óvodások kedvelik a gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását. Erre tekintettel vagyunk.

A vers, mese kezdeményezések anyagát a magyar népmesekincs megismertetése adja, de megismertetjük a gyermekeket más irodalmi művekkel is. Lehetőséget teremtünk a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához, saját vers- és mesealkotásához. Megfelelő eszközök biztosításával elősegítjük, hogy a gyermekek eljátszhassák, mozgással és/vagy ábrázolással megjeleníthessék a mesét.

Segítjük a bábozás és a dramatizálás tevékenységek megvalósulását. Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a bábozás, a dramatizálás. Rajtuk keresztül tükröződnek a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal

Az irodalmi élmények feldolgozását különböző eszközök, anyagok barkácsolási lehetőségek biztosításával is elősegítjük.

 

Cél:

A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyeinek megalapozása elsősorban a népmesék segítségével.
Az irodalmi érdeklődés felkeltése.
A magyar kultúra értékeinek megőrzése. 
A versek zeneisége, a rímek csengése, a mesék feldolgozása, adjon a gyermekeknek irodalmi élményt
Az irodalmi műveken keresztül erősíthetjük a szülőföldhöz való tartozás érzését.
A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a viselkedésformákat.
A mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosítja a gyermekek lelki nyugalmát, békéjét.

Az óvodapedagógus feladatai

Igényesen válassza ki a feldolgozni szándékozó irodalmi anyagot.
Az irodalmi élmény sokoldalú és változatos közvetítése, a gyermekek számra, számítva aktív közreműködésükre is (mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás, dramatikus játékok).
Szertartások kialakítása mesemondás előtt és közben.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel.

Változatos irodalmi élmények közvetítése
Életkornak, és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása
Kifejező eladásmóddal a beszéd fejlesztés elősegítése

Kiscsoportban:

rövid, egyszerű állatos meséket
rövid verseket, verses meséket
láncmeséket
mondókákat ismertetünk meg a gyermekekkel.

Középső csoportban:

hosszabb verseket, meséket tanulunk
önálló versmondásra ösztönözzük a gyermekeket
próbálkozunk a dramatizálással, bábozással

Nagy csoportban:

több versszakos verseket
verses meséket
tündérmeséket, tréfás meséket ismertetünk meg
hosszabb történeteket memorizálunk
dramatizálunk
egyéni mesemondásra ösztönözzük a gyermekeket
kitalált mesék, vagy történetek elmondására adunk lehetőséget

pihenés előtt az altatás hangulatához illő mese választása
az irodalmi élmény befogadásához szükséges nyugodt légkör és körülmények kialakítása
az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére
az otthonról hozott, gyermekeket érdeklő mai versek, mesék megismerése, feldolgozása
a gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására
saját vers és mese alkotására ösztönzés
a dramatizálás, bábozás feltételeinek megteremtése, óvónői mintaadás
képeskönyvek elérhetőségének biztosítása
a könyvek használatának, megbecsülésének alakítása
könyvtárlátogatások szervezése
bábszínházba járunk a gyerekekkel, bízva abban, hogy kultúrakedvelő felnőttekké válnak.
irodalmi művek ajánlása a szülőknek
az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen, a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.
az óvodáskorúak irodalmi nevelésében a csupa ritmus, csupa játék, a gyermeki szemléletsugárzó alkotásának van helye.

Sikerkritériumok

 

A NYITNIKÉK ÓVODA

A 2015. 02. 11-ei hatályú módosítással egységes szerkezetű

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Intézmény OM - azonosítója: 030017

 

………………………………………..

Készítette az intézményvezető

Legitimációs eljárás

 

……………………..………………..

Nevelőtestület és alkalmazotti közösség nevében elfogadta

………………………….…………….

Szülők Közössége nevében véleményt nyilvánított

 

…………………………………………………………

Egyetértési jogot gyakorolt a fenntartó nevében

Érvényes: A jóváhagyás napján, 2015. 02. 11. lép hatályba és határozatlan időre szól.

A dokumentum jellege: Nyilvános

Publikálás formája:

Pákozd honlapján

Papír alapon a vezetői irodában

Ismertetés szülői értekezleten

 

Tartalomjegyzék

1. Az óvodai pedagógiai program törvényi háttere............................................................... 3.

1.1 Az óvoda jellemző adatai..................................................................................................... 3.

2. Bevezetés............................................................................................................................... 5.
3. Helyzetelemzés...................................................................................................................... 5.

3.1.Személyi feltételek............................................................................................................... 6.

3.2. Tárgyi feltételek.................................................................................................................. 8.

4. Óvodánk arculata................................................................................................................. 9.

4.1 Küldetésnyilatkozatunk....................................................................................................... 9.
4.2 Jövőkép.............................................................................................................................. 10.
4.3 Gyermekkép....................................................................................................................... 11.

5. Óvodai nevelésünk alapelvei.............................................................................................. 11.

5.1. Nevelés célja..................................................................................................................... 12.

5.2. Nevelés feladata, integráció.............................................................................................. 13.

6. Integráció, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése.............................................. 16.

6.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése...................................................... 16.

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdő gyermekek nevelése ........... 19.

6.3. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése ................. 20.

6.4. Tehetséges gyermekek nevelése........................................................................................ 20.

7. A nevelés színterei.............................................................................................................. 21.

7.1. Az egészséges életmód kialakítása.................................................................................... 21.

7.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés.............................................................................. 23.

7.3. Anyanyelvi, értelmi nevelés.............................................................................................. 24.

8. Gyermeki tevékenység formák......................................................................................... 26.

8.1 Játék................................................................................................................................... 26.

8.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás, ismeretszerzés.................................................. 29.

8.3. Mozgás.............................................................................................................................. 33.

8.4.Verselés-mesélés................................................................................................................ 35.

8.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc............................................................................. 38.

8.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka.......................................................................................... 41.

8.7.Külső világ tevékeny megismerése.................................................................................... 43.

8.8. Munka jellegű tevékenységek........................................................................................... 45.

9. Az óvodai élet megszervezésének elvei.............................................................................. 49.

9.1. Napirend........................................................................................................................... 51.

9.2.Heti rend............................................................................................................................ 52.

9.3. Dokumentáció................................................................................................................... 53.

9.4. A gyermek fejlődésének nyomon követése...................................................................... 54.

9.5. Óvodai ünnepek, hagyományok....................................................................................... 54.

10. Gyermekvédelmi feladatok............................................................................................. 58.

11. Az óvoda kapcsolatrendszere.......................................................................................... 62.

11.1. Az óvoda és a család kapcsolata..................................................................................... 62.

11.2. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata................................................................................ 64.

11.3. Az óvoda és az iskola kapcsolata ................................................................................... 66.

11.4. Egyéb kapcsolatok.......................................................................................................... 66.

12. Érvényességi rendelkezések............................................................................................. 68.

13. Felhasznált szakirodalom................................................................................................ 69.

 

AZ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény
A kormány 363 /2013. (III.31.) rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) MKM rendelet módosításáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól

1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról

Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról

A Pákozdi Nyitnikék Óvoda hatályos Alapító Okirata

 

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

 

Az óvoda címe: 8095 Pákozd, Hősök tere 8.

                          Telefon: 22/258-408

                          Férőhely: 75 fő

Telephely:8095 Pákozd, Arany János u. 2

Telefon:22/ 271-595

Férőhely: 75 fő

 

Az óvoda fenntartója: Pákozd Nagyközség Önkormányzata

Címe: 8095 Pákozd, Hősök tere 9.

 

Csoportok száma: 6

Az óvoda befogadó képessége: 150 fő

Alaptevékenység: Óvodai nevelés.

 

Az óvoda a közoktatás szakmailag önálló intézménye. Feladata a 3-6-7 éves korú gyermekek óvodai nevelése, gondozása, testi, lelki szükségleteinek kielégítése, a családi nevelés kiegészítése.

Az óvoda fő funkciói a szociális, óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő, az egészséges életmód kialakítását célzó, továbbá az érzelmi nevelés, ill. az értelmi fejlesztés megvalósítására vonatkozó funkció.

A gyermek 5. életévétől, 2015. szeptember 1-től a gyermek 3. életévétől kezdve az óvodai nevelés keretében zajló, kötelező, felkészítő foglalkozások tartása, legalább napi négy órában. Az óvoda- az illetékes szakértői bizottság javaslata alapján – a többi óvodáskorú gyermekkel együtt nevelhető testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek ellátását biztosítja.

 

Az intézmény működési területe

Pákozd nagyközségben az állandó és tartózkodási hellyel rendelkező lakosok gyermekei részére ellátja az óvodai feladatokat, nem kizárva ezzel más községek óvodáskorú gyermekeit sem, feltéve, ha ez az óvodai férőhely igényét nem sérti.

 

Az intézmény jogállása

Az óvoda önálló jogi személy. Vagyonával és költségvetésével fenntartói ellenőrzése mellett gazdálkodhat.

A munkáltatói jogokat az óvoda vezetője gyakorolja.

 

 

HITVALLÁSUNK:

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét,

szaporítsa tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik.

De mi már tudjuk, mire megy a játék.

Arra, hogy e világban otthonosan mozgó,

eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.”

2.  BEVEZETÉS

Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől (ezt megelőzően fél évvel, amennyiben a gyermek óvodaérett) az iskolába lépésig.

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy – szükség szerint olykor a hátrányokat kompenzálva- minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk.

Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéleteknek.

Óvodánk játékba integrált ismeretszerzésre épülő Pedagógiai Programjával, megfelelő személyi, és tárgyi feltételeivel biztosítjuk a gyermekek harmonikus fejlődését.

Óvodai programunk középpontba állítja a gyermeki tevékenységet és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül, kiemelten kezeli.

Ez a pedagógiai rendszer, nevelés- és gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának.

3. HELYZETELEMZÉS

Pákozd a Velencei-tó partján, a Velencei-hegység lábánál fekszik, lakossága, több mint 3000 fő. Legközelebbi város Székesfehérvár és ennek közelsége, ill. a község földrajzi elhelyezkedése miatt sokan költöznek a faluba. Létszámunk a tanév folyamán gyakran változik, emelkedik. Ennek ellenére igyekszünk az optimális csoportonkénti 25 fős létszámokat betartani.

Intézményünk Pákozd egyetlen óvodája, amely 6 csoportban fogadja a gyermekeket. Két épületen folyik a nevelés, székhely intézményünkben, a Hősök terén, 3 csoport, telephelyünkön az Arany János utcábanszintén 3 csoport foglal helyet.  A csoportok szervezésénél törekszünk a tiszta csoportokra, de előfordul, hogy osztott csoport kialakítására is szükség van, ahova 2 korosztály jár. Az óvodának saját konyhája van, ahol napi 3-szori étkezést biztosít egy szakácsnő és három konyhalány a gyerekek és felnőttek számára, amely megkönnyíti az étkezések megfelelő kialakítását, valamint a rugalmas napirend alkalmazását. Az alapanyagok beszerzéséről az élelmezésvezető gondoskodik. A konyhás nénik nagyon finoman főznek, az étlapok összeállítása dicséretre méltó, de ennek ellenére óvodánk csatlakozott a „Minta menza” programhoz. Személyi feltételeink jónak mondhatóak, a törvényi elvárásoknak megfelelve minden dolgozónk szakképzett.

Minden csoportban két óvodapedagógus és egy dajka néni foglalkozik a gyerekekkel, akik munkáját szükség szerint egy pedagógiai asszisztens segíti. Óvodánkat függetlenített óvodavezető irányítja, kinek munkáját óvodatitkár segíti. Gyerekeink nagyon hamar toleránsakká válnak a mássággal szemben.

Alapító okiratunk módosításával lehetőség nyílik intézményünkben az integrált nevelésre. Ezen belül a beszédhibás és enyhe fogyatékos gyerekek szocializálására teremtettük meg a feltételeket. Tapasztalataink alapján ilyen esetben rendkívül sokan adnak, illetve kapnak egymástól. Az SNI gyerekekkel fejlesztőpedagógus, gyógy testnevelő, logopédus szakember foglalkozik a megfelelő óraszámban.

Óvodánk alapítvánnyal rendelkezik, melynek neve: Pákozd Óvodásaiért Alapítvány. 1998-ban került bejegyzésre, majd 1999-ben jogerőssé vált az alapítvány. A kuratórium nagy segítséget nyújt óvodánknak céljai megvalósításával. Célja a mindenkori óvodás gyermekek értelmi, érzelmi, kulturális fejlődéséhez való segítségnyújtás.

Rendkívül jó a kapcsolatunk a gyermekorvossal, védőnővel, fogorvossal, családgondozóval, nevelési tanácsadóval is.

Jó kapcsolatot ápolunk a szülőkkel és a fenntartóval is. Anyagi támogatásaikkal, társadalmi munkákkal nagyon sokat segítenek és büszkék erre az intézményre. Ebben nagy szerepük van az itt dolgozó óvodapedagógusoknak, valamint a technikai személyzetnek.

 

3.1.Személyi feltételek:

 

Óvodapedagógusok

 • Az óvoda teljes nyitva tartása alatt, a nevelőmunkát az óvodapedagógusok végzik.

Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányít. Pedagógiai elveik, nevelési gyakorlatuk összhangban van, képesek együttműködni a tervezésben, a feladat megosztásában.

• Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára.

• Az óvodapedagógus a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.

• Az óvodapedagógus minta értékű modell, aki értékeket közvetít, ízlést formál, esztétikai élményhez juttatja a gyermekeket.

• A gyermekekkel szemben kedves, halk szavú, szeretetteljes, gyermek és családcentrikus.

• Segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd jellemzi.

• Nyitott, kellő toleranciával rendelkezik, képes a másság elfogadására, nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést.

• Környezettudatos szemlélettel neveli a gyermekeket, jó empátiás készséggel rendelkezik.

• Az óvodapedagógusok gondoskodnak a közös tervek elkészítéséről, a gyermekek képességeinek felméréséről, az eredmények rögzítéséről, az egyéni fejlesztések biztosításáról, az ehhez szükséges fejlesztési tervről.

• A szülőket minden gyermekükkel kapcsolatos eseményekről folyamatosan tájékoztatják.

 

Dajka, pedagógiai asszisztens

A dajka és a pedagógiai asszisztens nemcsak technikai személyzet a gyermek

életében, hanem nevelésének egyik segítője, aki mintául is szolgál a gyermekek számára, ezáltal közvetlen, aktív pedagógiai környezet résztvevőivé válnak.

Csoportonként egy dajka és óvodaépületenként 1-1 pedagógiai asszisztens segíti munkánkat.

• Az óvodapedagógusok bevonják a dajkákat és a pedagógiai asszisztenseket az erkölcsi, szociális képességek fejlesztésébe, az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe.

• Figyelmet, megértést, elfogadást tükröző stílus, hangnem és viselkedés jellemzi őket, valamint a személyiség tiszteletben tartása gyermek és felnőtt irányába egyaránt.

A közösség tagjaként felelősséget vállalnak, a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért.

• A szakmai munkában, munkatárs kapcsolatban döntéshozatal előtt őszinte, nyílt, véleménnyel segítik a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását.

 

Konyhai dolgozók

Óvodánk saját konyhával rendelkezik, melyet az élelmezésvezető irányít. A diétás szakácsnő munkáját 3 konyhalány segíti

 

Gondozó és takarító

Óvodánk dolgozóinak mindennapi munkáját óvodaépületenként 1-1 gondozó és takarító segíti, mely által lehetővé válik, hogy a csoportban dolgozó dajka lehetőség szerint minél több időt a gyerekek között töltsön, ezzel is segítve az óvónők munkáját.

 

A vezető óvónő

Koordinálja, irányítja az óvodában folyó pedagógiai, tanügy igazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, közéleti, minőségirányítási, feladatokat.

• A vezető a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítja a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket, a szakemberek önálló, felelősségteljes munkavégzést. •

Az óvodai nevelés eredményessége, az összes alkalmazott összehangolt munkájával lehetséges csak.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

 

3.2. Tárgyi feltételek:

A gyermekek személyiségét nagymértékben befolyásolja a környezet, az őket körülvevő eszközök, játékok, tárgyak, milyensége, minősége. Az óvodának rendelkeznie kell, a helyi Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.

• A tárgyak, a játékok feleljenek meg a gyermekek testméretének, és biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését.

• A tárgyakat, melyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és helyen kell elhelyezni, ügyelve a biztonságra.

Rendelkezünk a legszükségesebb technikai eszközökkel. (számítógép, telefon, diavetítő, nyomtató, fénymásoló, fényképező- és számítógép, projektor, csoportonként CD lejátszó).

A TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia Alapú Nevelés Innovatív Intézményekben” című pályázaton lehetőségünk volt beszerezni a következő eszközöket: aszalógép, villanyrezsó, vízforraló, homokvíz asztal, mikroszkóp, bogárnézőke.

Adományként kaptunk egy víztisztító készüléket, mely az egészséges életmódot segíti elő óvodánkban.

Megfelelő mennyiségű és minőségű játékállományunk van, melyek között főleg a természetes anyagokból készülteket részesítjük előnyben. Nagy hangsúlyt fektettünk az olyan eszközök beszerzésére, amely a gyermekek testtartását, mozgását fejleszti.

Összességében a személyi és tárgyi feltételeink adottak ahhoz, hogy azokat a célokat, amelyeket helyi programunkban kitűztünk, hatékonyan megvalósíthassuk, és környezetünk elvárásainak megfeleljünk.

Az eszközök beszerzésének alapelvei:

• Gyermekek testméretének megfelelő méret.

• Az EU szabványnak megfelelő minőség.

• Természetes, esztétikus, kopásálló eszközök.

• Egészségre nem káros alapanyagok.

• A gyermek fejlesztését szolgálja.

• Legyen gazdaságos.

• Feleljen meg a biztonsági előírásoknak.

• Legyen mobilizálható, a gyermekek által mozgatható.

4. ÓVODÁNK ARCULATA

4.1 Küldetésnyilatkozatunk

Óvodánk dolgozói vallják, hogy gyermekeinket változatos és érdekes tevékenységeken keresztül lehet sokoldalúan fejleszteni.

Ezért programunk egyaránt épít az óvodapedagógia tradicionális értékeire, intézményünk, községünk hagyományaira, gyakorlatára és partnereink igényeire.

Óvodapedagógusaink célja:

érzelmileg gazdag gyermekek nevelése, akik a településhez kötődnek,
igényes környezetükben jól tájékozódnak,
az új iránt fogékonyak, érdeklődőek
önmagukat értékelni tudják,
másokkal együttműködni képesek.

Tudatosan és tervszerűen végzett munkánk során sokfajta játékos tevékenység által a gyermekek fejlesztése az óvodai élet egészében zajlik.

A gyermeki személyiségből, - a játékból kiindulva olyan nyugodt, derűs, légkört biztosítunk, amelyben a résztvevőket szeretet és tisztelet övezi.

4.2 Jövőkép

„…mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled

telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.”

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Óvodánk gyermek- és nevelésközpontú.

Nevelésünk tudatos hatásaival segítjük a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlődését.

Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, a játékhoz, mozgáshoz való tevékenységet az óvodás gyermek alapvető életmódjának tekintjük.

A környezettel való ismerkedés óvodai nevelésünk egészében érvényesül, áthatja az óvodai életet. E folyamatban a gyermekek egyénenként változó életmódbeli lehetőségeinek figyelem- bevételével alakítjuk ki az egészséges életmód szokásait, a mozgás kielégítésére, mozgás fejlesztésére törekszünk. Megalapozzuk a környezettel való pozitív viszonyt és a megfelelő magatartásmódokat. Az egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, az értékek megbecsülésére, felelős cselekvésre nevelünk.

Óvodánk a családok felé nyitott, velük együtt kölcsönösen kiegészítve, segítve egymást, esetenként meggyőzést alkalmazva nevelünk.

Magatartásunk a szülők felé toleráns és a gyermekek érdekében kezdeményező.

Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe és igényeikkel, igényeikhez mérten támogatást nyújtunk a családi neveléshez. 

A tevékenység alapú programcsomag reményeink szerint a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint:

játszhatnak, mozoghatnak térben és időben,
zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét,
bábozhatnak, dramatizálhatnak,
nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, környezetről,
bátran kísérletezhetnek, tevékenységeikben nem a produktum, hanem a saját tapasztalatszerzés a fontos.
játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől, a természet csodáiról, a számok és mennyiségek birodalmáról.  A kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják.

4.3 Gyermekkép

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, a saját ütemének megfelelő fejlődést.

A valódi tudás az, amit a gyermek maga tapasztal és fejt meg, cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tevékenység az óvodai ismeretszerzés útja.

Milyenné váljon, az általunk nevelt kisgyermek?

Olyan gyermekké, aki kíváncsi, érdeklődő, egészséges, vidám.

• Aki gazdag érzelemvilággal rendelkezik.

• Aki biztonságban, szeretetben érzi magát.

• Aki fogékony a szépre, képes azt meglátni, átérezni.

• Aki tiszteli és becsüli az emberi és természeti értékeket.

• Aki maximálisan elfogadja a másságot és toleráns.

• Aki befogadó és elfogadja az erkölcsi, magatartási normákat.

• Akinek ismeretanyaga a szabad játék során folyamatosan bővül, s képes azokat a gyakorlatban alkalmazni.

• Aki képes megfelelni, az iskolai kihívásoknak.

 

5. Óvodai nevelésünk alapelvei:

a gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda kiegészítő, segítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi, bölcsődei és az iskolai nevelés között

pedagógusaink megismerik és figyelembe veszik a családok eltérő nevelési szokásait

a nevelőközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetőségét

az elfogadó, segítő, támogató óvodai dolgozók személyisége és példaadása meghatározó

biztonságot sugárzó felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat, melyet pozitív megerősítés kísér

a közösségi szokások és szabályok kialakítása és erősítése során a gyermeki autonómia tiszteletben tartása

a gyermekek fejlődésének segítése az egyenlő hozzáférés biztosításával

önállóságra nevelés

az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, bizalomra, megértésre, türelemre és gyermeki aktivitásra épülő nevelés

a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele, időt hagyva és adva mindenkinek a folyamatban történő fejlődéshez

az előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása, egymás elfogadására, a különbözőségek tiszteletére nevelés

a szülőkkel együttműködő segítő partnerkapcsolat kialakítása az óvoda teljes dolgozói körének részvételével

egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra való törekvés

óvodánk az élmények és a változatos tapasztalatok színtere, tudatosan beépítve nevelőmunkánkba az óvodát körülvevő kulturális örökség értékeinek megismerését és átadását

az alkotás, a kreativitás és közvetlen tapasztalás feltételeinek megteremtése és biztosítása

közös tevékenységek során a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi és testi nevelése

 

5.1. Nevelés célja:

• Az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődése, a gyermeki személyiség kibontakozása, a

hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem

figyelembevétele (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 

• A gyermekek az óvodában a 3- 4 évet barátságos, derűs környezetben töltsék el, és érezzék

jól magukat. 

• Élvezzék a mással nem helyettesíthető szabad játék örömét.

• Elegendő idő biztosítása a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra.

• A tevékenységek által, ismerkedjenek a világgal, fedezzék fel azt.

• Anyanyelvi nevelés egész napot átszövő prioritásának biztosításával a kommunikáció

fejlesztése. 

• Fontos feladatunk a környezettudatos nevelés.

• Mozgáskultúra alakítása, fejlesztése.

• A gyermekek sajátítsák el a legalapvetőbb viselkedési és magatartási formákat.  

• Nagy hangsúlyt kapjon az egyéni fejlesztés, az egyéni képességek mind magasabb szintű

kifejlesztése. 

• Testileg, lelkileg és szociálisan legyenek érettek az iskolakezdésre. 

• Az eltérő fejlettségi ütem és az egyéni képességek figyelembevételével az iskolai

beilleszkedés közvetett elősegítése. 

•  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése 

• Az egészséges életvitelhez szükséges szokások megalapozása. 

• Megalapozott és következetes, rugalmasan kezelt szokásrendszer.

Általunk még fontosnak tartott elvek: 

• A gyermek mindenekfelett álló érdekének elve.

• A gyermeket övezze tisztelet, bizalom, megbecsülés és szeretet.

• A feltétel nélküli elfogadás elve.

• Esélyegyenlőség biztosításának elve. 

• A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve (kizárás, korlátozás, zaklatás, jogellenes elkülönítés). 

• Életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve (differenciált bánásmód, egyéni szükségletek). 

• Óvodánk inkluzív (befogadó) szemlélettel, gyermekközpontú pedagógiai attitűddel a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, az egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosításával, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelését is. 

• Tapasztalatszerzés elve tevékenykedtetés által.

5.2. Nevelés feladata, integráció:

A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés- az érés- sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Az óvoda, nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakozásra, nevelésre, fejlesztésre törekszik. Tehát nem csupán „megengedi”, hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A cselekvésközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumában tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz együttműködésre és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. Alapvető pedagógiai feladatunk az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségleteinek a kielégítése, fejlődésének biztosítása, nyomon követésének dokumentálása. 

Feladataink megvalósulásának érdekében nevelőmunkánkkal az alábbiakra törekszünk:

Testi fejlődés terén arra törekszünk, hogy: 

• Legyenek egészséges, edzett, gyermekek.

• Mozgásuk legyen összerendezett.

• Alakuljanak ki a megfelelő egészségügyi szokásaik.

• Ismerjék fel alapvető testi szükségleteiket, azokat legyenek képesek kielégíteni. 

Érzelmi –erkölcsi - szociális képességek fejlesztése: 

• Legyen vonzó a gyermek számára az óvoda.

• Alakuljanak ki az emberi együttélés alapvető szokásai- szabályai

• Segítse az óvoda az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek kialakulását

• Alapozza meg a feladattudat, és a feladattartás képességének kialakulását.

Rendelkezzen a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésével
Legyen nyitott az élménybefogadásra
Alakuljon ki bennük az ösztönök és az érzelem irányításának képessége
Önfegyelem, önállóság, feladattudat, szabálytudat jellemezze

 

Mentális- értelmi képességek fejlesztése terén arra törekszünk, hogy 

• A környező valóságot tapasztalati úton ismerjék meg, az összefüggéseket legyenek

képesek meglátni az óvodapedagógus irányításával.

• Észlelési és finommotorikai képességeik fejlődjenek.

• Egyszerű gondolkodási műveleteket tudjanak alkalmazni.

• Megtartó emlékezetük működjön.

• Önálló feladatmegoldó képességeik kialakuljanak.

•Gondolataikat, érzéseiket legyenek képesek kifejezni

Óvó- védő tevékenység

Cél: - minden gyermek testi, lelki, szellemi védelme, ápolása, erősítése, fejlesztése és ezek

harmóniájának megteremtése,

       - a gyermekek biztonságos, higiénés környezetben való környezettudatos nevelése.

 

Ennek érdekében feladat:

• Gyermekvédelmi törvény alkalmazása, a gyermek jogainak érvényesítése.

• Korai prevenció.

• Együttműködés a védőnővel, a gyermekjóléti szolgálattal, egyéb szakemberekkel.

Szociális érzés

 Cél: - a családban és a társadalomban jelentkező hiányosságok kompenzálása, a családok

pozitív befolyásolása,

- minden gyermek találja meg helyét az óvodai közösségben.

 

Ennek érdekében feladat:

• Gondozási feladatok ellátása.

• Egészséges életmód szokásainak alakítása.

• Természetbeni és pénzbeli támogatás javaslata a gyermek és a családok szükségleteinek

megfelelően.

• Családlátogatások rendszeres szervezése.

• Pedagógiai, gyógypedagógiai, stb. tanácsadáson való részvétel elősegítése.

 

Nevelő- személyiség fejlesztő tevékenység

Cél: - Mindazon képességek kibontakoztatása, mely közvetetten segíti az iskolai közösségbe

történő beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.

       - Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

 

Ennek érdekében feladat:

• Az eltérő kultúra befogadása, érzelmi és értelmi képességek megalapozása.

• Együttélés, nyitottság, a valós életre orientálás elsajátítása, tolerancia.

• Identitás tudat alapjainak lerakása.

• A társadalmi érintkezés normáinak kialakítása, kommunikáció.

• Esélyegyenlőség lehetősége az iskolai tanulás megkezdéséhez.

A gyermekek elismerésével, dicséretével növeljük jó érzésüket, teljesítményüket.  Így ők is jobban elismernek, elfogadnak másokat. A gyermekeket saját tevékenységükön keresztül új tapasztalatokhoz juttatjuk.

 

6. Integráció, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése

 

6.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

 Sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság alapján:

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

Cél:

Az ONAP és a HOP alapján megfogalmazott lehetőségek alapján az integrált nevelés során a lassabban fejlődő területeken a lehető legkorábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztés mellett a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése.

 

Feladat:

Feltáró munka elvégzése
Veszélyeztetett, illetve nehezen nevelhető gyermekek kiszűrése.
A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált, felzárkóztató fejlesztése.
Szakmai hálózattal a kapcsolattartás fenntartása.
Szülői értekezleten a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos elméleti ismeretének bővítése, viták indítása szakirodalom ajánlása, szakember meghívása.

A másság elfogadása, elfogadtatása a közösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.
A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében ismereteinek bővítése gyógypedagógiai téren.
Együttműködés az SNI-s gyermekeket ellátó szakemberekkel – gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus – a hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében.

 

Óvodába kerülés során a sajátos nevelési igényű gyermekekről a szakszolgálatoktól szakvélemény kérése, együttműködés a Pedagógiai Szakszolgálattal

• Integrált nevelés rendszerének fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenység

megszervezése az óvodai nevelés időkeretein belül szakember irányításával.

• Személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

• Empatikus magatartás, a másság elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel és a gyermekekkel

• Érzelmi élet gazdagítása.

• Értelmi képességek fejlesztése.

• Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel.

• Előzetes fejlettségi szint felmérése óvodába kerülés után.

•Együttműködés a családdal – másság elfogadása – gyógypedagógiai tanácsadás,

családlátogatás.

 

A látássérült gyerek

Óvodánk az épületek adottságaiból fakadóan kizárólag csak gyengén látó kisgyermeket tud befogadni.

A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést.

Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztántartása. Nevelőmunkánk során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre.

 

 

A hallássérült gyerek

A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése.

Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket.

 

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

 

Beszédfogyatékos gyermek

Beszédfogyatékos gyermek esetén a beszéd/nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő.

A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is.

Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését, melyet a logopédus végez. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg, melyet a logopédus vezet.

 

 

 

Sikerkritérium:

• A családok megfelelő segítséget kapnak, melyek problémájuk rendezésére irányulnak.

• Valamennyi feltérképezett esethez kidolgozásra kerül a megfelelő segítségnyújtás.

• Minden rászoruló kisgyermek időben megkapja a segítséget, problémája orvoslásához.

• Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.

• Anyagi és egyéb okból egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából.

• A szülők maguktól fordulnak az óvodához gondjaikkal.

 

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdő gyermekek nevelése

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátását az érvényben lévő Közoktatási Törvény alapján meghatározottak szerint végzi intézményünk. Ellátandók azok a gyermekek, akik a Szakszolgálat által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek.

Cél:

Az egyéni fejlesztés biztosítása mellett az integrált nevelés során a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése.

Feladat:

♦ Az ismeretanyag elsajátításához szükséges jártasságok, készségek kialakítása, erősítése.

♦ A motiváció növelése

A fejlesztés alapelvei

− aBTM-es gyermekek egyéni fejlesztésének ellátása megfelelő képzettségű szakemberrel, 

− megfelelő szakember útmutatásai alapján végzett integrált fejlesztés

− szükség szerint kapcsolatfelvétel külső szakemberekkel

− a család bevonása a fejlesztést biztosító tevékenységekbe

A fejlesztés formái és lehetőségei

♦ a törvényben biztosított időtartamban egyéni fejlesztés, felzárkóztatás

♦ differenciálás az integrált nevelés során

♦ a szabad játéktevékenység lehetőségeinek, illetve a családi tér lehetőségeinek irányított kihasználása

A fejlesztő, felzárkóztató tevékenység párhuzamosan, egymást kiegészítve, megerősítve folyik! Az egyéni fejlesztési terv személyre szólóan, az adott feladatellátást igénylő gyermekre vonatkoztatva kerül kidolgozásra.

Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása során figyelembe kell venni:

- Szakszolgálatok szakvéleményét

- saját megfigyeléseket

- a gyermekkel foglalkozó más szakemberek tapasztalatait

- a szülőkkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat

A fejlesztés tervezésének időkerete:

Az egyéni fejlesztési terv készítése (BTM és SNI gyerekek számára) folyamatos a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével, az egyéni igényekhez igazodva történik.

6.3. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése

Pedagógiai feladataink:

• Feltáró munka elvégzése.

• Veszélyeztetett, illetve nehezen nevelhető gyermekek kiszűrése.

• A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált, felzárkóztató fejlesztése.

• Családsegítő szolgálattal a kapcsolattartás fenntartása.

• Szülői értekezleten a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos elméleti ismeretének bővítése.

6.4. Tehetséges gyermekek nevelése

4. § /4. Kiemelten tehetséges gyermek definiálása: Különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Óvodánk külön szolgáltatásokkal segíti ezeket a gyermekeket.

46. § (3) a)

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve.

Ennek értelmében lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek tehetségük kibontakoztatására angol, sakk, néptánc, szenzomotoros torna foglalkozás terén, és minden olyan lehetőségre nyitottak vagyunk, mely a gyermekek egészséges fejlődését segíti elő és a szülő támogatja ezeket.

Részvétel a foglalkozásokon: Önkéntes alapon, önköltségen, melynek mértékét a foglalkozást tartó szabja meg.

A foglalkozásokat délutáni időpontban, az óvoda területén, nyitvatartási időn belül szervezzük, úgy, hogy ne zavarja az óvodai élet napirendjét. A foglalkozás vezetője az óvónőktől átveszi és foglalkozás végén oda kíséri vissza a gyermekeket átadva az óvodapedagógusoknak.

Pedagógiai feladataink:

• A tehetségígéretes gyermekek felismerése, komplex fejlesztése

• Minden gyermek erősségeinek feltárása

Cél:

• Általános képességek megalapozása

• Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása

• Az erősségek és fejleszthető képességek fejlesztése

• Kreativitás fejlesztése

• Énkép erősítése

7. A nevelés színterei

Egészséges életmód alakítása
Érzelmi nevelés és szocializáció
Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

7.1. Az egészséges életmód kialakítása az óvodai nevelés alapvető tevékenysége. Alapvető szükségleteket elégít ki, amelyek elősegítik a kisgyermek fejlődését.

Cél:

a gyermekek egészséges életvitelének alakítása,
testi fejlődésük elősegítése,
egészségük óvása, megőrzése

Az egészséges életmódra nevelés a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése.

Egészség nevelési feladatok:

Egészségfejlesztésre és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló tevékenység.
Az egészségfejlesztés át kell, hogy hassa az óvodai élet egészét
A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, óvása, megőrzése
A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, esztétikus és biztonságos környezet biztosítása.
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.
Fontos feladat a szülőkkel való együttműködés a testi, lelki nevelésben.

Sikerkritériumok:

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, szappant, körömkefét használnak, fogat mosnak és fésülködnek. 
A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán a helyére teszik. 
Zsebkendőjüket önállóan használják, észreveszik, ha szükség van rá. 
Megfelelően használják a WC- t, vigyáznak rendjére. 
Gyümölcs és zöldség napok szervezése,   
Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.
Biztonságosan használják a kanalat, villát és kést.
Szükség szerint használják a szalvétát.
Étkezés közben halkan beszélgetnek. 
Teljesen önállóan, az időjárásnak megfelelően öltözködnek, ruhájukat ki- begombolják, cipzárt használják, a cipőjüket bekötik. 
A ruhájukat gondosan összehajtogatva a helyére teszik,
Ügyelnek környezetük esztétikumára, a rend megőrzésére,
Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.
Az ágyneműt segítséggel összehajtják.

 

 7.2. Érzelmi nevelés, szocializáció

A gyermekek felé közvetítendő erkölcsi értékek:

Ha szeretünk valakit, akkor szeretünk vele lenni, beszélgetni vele és meghallgatni mindazt, amit mond.
Megvan mindennek az ideje. A munkának a pihenésnek az ünneplésnek és ezáltal az egymásra figyelésnek is. Az ünnepnap érték, melyből erőt meríthetünk.

Mindenkinek nagyon mélyen a szívébe van ültetve a szülők, a vérszerinti rokonok iránti tisztelet és szeretet, amit tudatosan kell ápolnunk. Odafigyeléssel, szófogadással tartozunk szüleinknek.

Különösen fontos a körülöttünk lévő emberi, állati, növényi élet tisztelete. Nemcsak a saját életet és egészséget, hanem a környezetünkét is szeretni, óvni kell.
Különleges emberi érték az őszinteség.

Tartsuk tiszteletben mások tulajdonát, azt kérés nélkül ne vegyük el. Nem szabad visszaélni a bizalommal sem, amellyel egy másik ember megajándékozott!

Vegyük észre a rászorulókat, és segítsük őket.

A fejlesztés az után kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát,

Cél:

Az érzelmi, szociális és társas nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával.
Az óvodás gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.
Cél az erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és modellértékű szerepével, pozitív attitűdjével.
Közösségbe lépéskor a gyermekek alkalmazkodni tudjanak a közösségi szokásokhoz, szabályokhoz.
Az óvoda nevelje a gyermeket a másság elfogadására. 

 

Pedagógus feladatai:

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése.
Az óvodát használók kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.
Az érzelmekre épülő társas kapcsolatok létrehozása, erősítése.
A csoportszoba környezettudatos, esztétikus és biztonságos berendezése.
Az óvodapedagógus segítse a gyermekek szokás - és szabályrendszerének megalapozását.
Inkluzív szemlélettel a másság elfogadásának segítése.
A családokkal való együttműködés, családlátogatások.
Az udvariassági beszédformák megismertetése, illemszabályok betartatása.
Az óvoda minden egyes dolgozójának magatartása, kommunikációja, modellértékű kell, hogy legyen a gyermekek magatartásának alakítása szempontjából.

7.3. Anyanyelvi, értelmi nevelés

Cél:

A 3-7 éves korú gyermek beszédkészségének fejlesztése.
A gyermek beszédmegértésének, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése.
Szókincs gyarapítása, a szóbeli emlékezet és kifejezőkészség fejlesztése.
A gyermek életkori sajátosságainak figyelembe vételével segíteni az értelmi képességek fejlődését
Elsődleges cél a gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése.
A kreatív gondolkodás kialakulásának elősegítése, kompetencia alapú ismeretszerzés.
A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, mint életkori sajátosságra építve, biztosítani a gyermekek változatos tevékenységein keresztül a tapasztalatszerzést
Az értelmi nevelés a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése és ezek gyakoroltatása különböző tevékenységekben

A pedagógus feladata:

A gyermeki személyiség kibontakoztatása, melynek eredményeként a gyermekek nyelvi és kommunikációs képessége megfelel életkoruknak és az iskolai tanulás feltételeinek.
Szituációk megteremtésével és kihasználásával lehetőséget kell teremteni a beszélgetésre, a beszédkedv fenntartására.
Valamennyi értelmi képesség fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása.
A gyermekek beszédkedve és szókincse mellett, a hangzásbeli sajátosságait is fejleszteni kell a kommunikáció során.
A beszédkedvet folyamatosan fenn kell tartani és minden gyermeki kérdésre válaszolni kell.
Az óvodapedagógusnak együtt kell működnie a családdal, a logopédussal a megelőzés és a korrekció területén.
Változatos tevékenységekkel biztosítani kell a gyermekek számára a tapasztalatszerzést
Az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás formáját kell alkalmazni.
A szabad játékban, tevékenységekben, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységeket kell tervezni, szervezni.
A nevelő-fejlesztő munka során mindig figyelembe kell venni a gyermek egyéni képességét, érdeklődését, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét.
Személyre szabott pozitív értékeléssel kell segíteni a gyermeki személyiség kibontakozását.
Biztosítani kell a sokoldalú tapasztalatszerzést.

Sikerkritérium:

Helyesen, tisztán, érthetően beszél, kérdésre egyszerű mondattal válaszol.
Szókincse korának megfelelő, társára, felnőttre odafigyel, türelmesen meghallgatja. Bátran kérdez.
Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan elmondani.
Élményeit, gondolatait képes szavakba önteni.
A gyermekek élvezik a tapasztalatszerző tevékenységeket, él bennük a megismerés iránti vágy. Alakuljanak ki azok a készségek, melyek életkori sajátosságaihoz igazodva fejlesztik készségeiket, képességeiket  
Alakuljon ki a pontos észlelés, érzékelés.
Gondolataik, vágyaik verbálisan nyilvánuljanak meg.
Váljon jellemzővé a problémamegoldó és kreatív gondolkodás.
Alakuljon ki az elemi fogalmi gondolkodás.
Térbeli viszonyokat legyen képes felismerni, figyelme legyen tartós.
Jelenjen meg a reproduktív emlékezet.

8. Gyermeki tevékenység formák

8.1 Játék

A program teljes egészében a játéktevékenységre épül, megkülönböztetve a szabad játéktevékenységet, az óvónő által felajánlott irányított tevékenységtől.

Értelmezésünk szerint a játék az információszerzés alapvető formája. A spontán és aktív felfedező játékot öröm, jókedv és izgalom kíséri. Az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony ismeretszerzést. A gyermeki személyiségfejlődésnek fontos meghatározója a játék fejlődése.

A játék a spontán tanulás színtere, a gyermek pszichikumát, kreativitását, tájékozódását fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A szervezettebb játék, az ismeretnyújtást jelentik, melyek tervszerűen előkészítettek és felajánlottak. Fontosnak tartjuk a szabad játék tiszteletben tartását.

Óvodásaink a játékban és a játékon keresztül gyakorolják a nyelvet, a gondolkodást, a másokkal való együttműködést, a kitartást. Itt élik át a szerepeket, a hozzájuk tartozó magatartásmódokat, a felnőttek által közvetített attitűdöket és érzelmeket. A szabad játék idején a csoportszoba játéktereit ötletük megvalósítása érdekében - ésszerű korlátozással - átrendezhetik. Programunk a játékot tekinti a tanulás elsődleges keretének, a párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. Napirendünkben a játékra jut a legtöbb idő. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az elmélyült gyermeki játék kibontakozását.

 Tapasztalataink szerint is a felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá és probléma érzékennyé a gyermekeket, mikor saját élményként élik meg egy - egy helyzet megoldását.

A jövő, az egyre halmozódó információk tömege megkívánja, hogy a gyermekek a tanulás során a legfontosabb képességeket birtokolják. Óvodapedagógusaink minden gyermekben akár tehetséges, vagy lassan haladó típus, megalapozzák azokat a képességeket, melyek alapján örömet jelent gyermekeink számára a későbbi ismeretszerzés és önfejlesztés. 

A játék a 3-7 éves gyermek alapvető tevékenysége, kitűnő talaja a fejlesztésnek, melyben kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan használunk fel a nevelés folyamatában. Biztosítanunk kell, hogy a játék mindennap visszatérő, hosszantartó, és lehetőleg zavartalan legyen. Ez nem jelentheti az erőltetett, óvodapedagógus által irányított játékot, mindig a gyermek által önként vállalt tevékenységnek kell lennie.

A játék, a kompetencia alapú nevelésnek is egyik legfontosabb eleme, ezért e nevelés is kihangsúlyozza: a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, létformája. Ebből következően a gyermek 7–9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját.

Feltételei:

• Nyugodt, vidám, kreatív légkör megteremtése

• Érezzen a gyermek bizalmat az óvodapedagógus iránt.

• Érzelmi biztonság – a gyermek játékát elfogadják.

• Játékidő – a folyamatos és rugalmas napirend biztosítja – korcsoportonként változó.

• A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása

• Otthonosság érzésük legyen, támogatva legyen a szükség szerinti terem átrendezés

• Legyenek fix pontjai, helyei a játéknak a napirendben.

• A kreativitást kibontakoztató játékeszközök, melyek gazdagítják a gyermeki képzeletet.

• Játékeszköz: minden olyan tárgy, anyag, eszköz, melyet a gyermek a játékához felhasznál.

•A megélt tapasztalatokkal, élményekkela gyermek tudja gazdagítani játéka témáját és tartalmát.

A játék célja:

•A gyermek szabad képzettársításának elősegítése, kreativitásuk fejlesztése.

• A gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatokhoz való juttatása.

• Minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékban megvalósuló tanulás. •A gyermekek a játéktevékenységeik során szerzett élmények, tapasztalatok alapján való tanulása egyénileg, párosan, mikro csoportokban vagy az egész csoporttal együtt.

• A játék során erősödjön a gyermekek önállósága, kezdeményezése, aktivitása.

•Beszédkedv, közlésvágy fokozása, új kifejezések, helyes mondatalkotások segítése.

Az óvodapedagógus feladatai:

Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése, és folyamatos fenntartása
Inger gazdag, cselekvésre inspiráló, kreativitásra ösztönző, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, harmóniát sugárzó környezet kialakítása
Elegendő hely biztosítása a játék számára
A napirenden belül elegendő idő biztosítása az elmélyült játék kialakulásához
A játékhoz szükséges, megfelelő mennyiségű eszköz folyamatos biztosítása, a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése
A barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka, bábozás, dramatizálás eszközeinek sokszínű, szabad választásra lehetőséget adó elhelyezése
Korcsoporttól függetlenül biztosítani kell a különböző játékformákhoz szükséges eszközöket
Ötletek, lehetőségek, utánozható minták, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához
Szükségszerűen avatkozzunk be a szabad játékba, például ha a gyerekek veszélyeztetik egymás testi épségét, vagy ha agresszívak egymással, vagy szóbeli kommunikációjuk nem megfelelő
Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében
A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása
Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel
A gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulásának segítése az óvónő indirekt irányításával
A gyermek szociális tapasztalatai (melyeknek nagy részét a saját családjában tapasztal pl. nemi szerepek, munkamegosztás, stb) gyakorlásának segítése

Olyan játékos helyzetek és ismeretszerzési alkalmak teremtése, hogy ugyanaz a tevékenység vagy összefüggő tevékenységsor mind a gyermekek egyéniségének, mind pedig fejlettségi szintjüknek megfelelően kösse le érdeklődésüket, és aktív szellemi-testi energiáikat.
Differenciálás és integráció

Úgy tervezze meg a tevékenységeket, hogy azok minél több érzékszervre hassanak: látás, hallás, mozgás, és a verbális kommunikáció stb. együttesen szolgálják a tanulást.
Amilyen gyakran csak lehet, tervezzen az óvónő cselekedtető és gondolkodtató tevékenységeket annak érdekében, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát, erősítse a gyermekek szándékait és kezdeményezései 

Sikerkritériumok:

A gyermekek képesek állhatatosan hosszabb időn keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni, abban elmélyülni.
Bonyolult építményeket képesek létrehozni.
Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok, normák betartására, betartatására.
Játékukban elmélyültek, kitartóak.
Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszenek.
Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.
Társaikkal a játék során cselekvéseiket összehangolják.
Elmélyülten játszanak, önállóan megteremtik a szükséges helyet, eszközt, döntenek abban, hogy kivel játszanak.
Játékukhoz eszközöket barkácsolnak, azt játékukban felhasználják.

A játékirányítás szempontjai:

Az irányítás közvetett, tapintatos, csak szükség szerint történik beavatkozás.
Az óvónő a feltételeket biztosítsa elsősorban.
Konfliktusok megoldásában elsősorban az önállóságot kell biztosítani.
Az óvodapedagógus játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek.
Kiscsoportosok esetében – ha szükség van rá – legyen játékot kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben legyen támogató, engedő, elfogadó.
Az óvodapedagógus avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét és nyugodt játékát.

Játékfajták

Gyakorló játék
Konstrukciós játék – építés
Szerepjáték
Szabályjáték /mozgásos, dalos-népi játékok, értelem és képességfejlesztő játékok.

8.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás, ismeretszerzés

Az óvodai tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, vagyis a tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzéssel, a sok-sok játékkal, az irányított játékkal és a mozgással.

Cél:

Elsődleges célja az óvodás gyermek alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, az attitűdök erősítése.
Az ismeretek átadása, bővítése, melyben az alapkészségek, a kompetenciák és a teljes személyiség fejlesztése kap hangsúlyt.
Spontán, játékos tapasztalatszerzés.
A problémamegoldó képesség fejlesztése.
A felfedezés lehetőségének biztosításával, a kreativitás kibontakoztatása.
A cselekvéses tanulás sokrétű megvalósítása
A pedagógus kezdeményezte tevékenységek kapnak hangsúlyt a pedagógus kezdeményezte foglalkozások helyett.
A tanulás segítése pozitív értékeléssel.
A tanulás folyamatában az anyanyelvi nevelés valósuljon meg
A folyamat eredményeképpen az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése.

Az óvodapedagógus feladatai

Vegye figyelembe, hogy a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre.
Egész nap folyamán biztosítson lehetőséget az ismeretszerzésre.
Keltse fel a tanulás iránti vágyat és az érdeklődési kedvet.
Aknázza ki a gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadást lehetőségét.
A gyakorlati problémamegoldásra ösztönözni a gyermekeket.
A tevékenységek felkínálása során vegye figyelembe az egyéni sajátosságokat.
A kiemelkedő képességű gyermekek felismerése, fejlesztése.
A KBI gyermekek időbeni kiszűrése, és a szükséges teendők megtétele.

Sikerkritériumok

A gyermekek, az óvodapedagógus irányításával, szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett tevékenységekben, játékokban.
Bátran kérdeznek, érdeklődnek.
Kialakul problémamegoldó, önértékelő, értékelő képességük.
Az ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák koruknak megfelelően fejlettek.
Elsajátítják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, melyek elősegítik az erkölcsi tulajdonságok kialakulását.
Képesek választani a felajánlott lehetőségek közül, és képesek megvalósítani saját terveiket is.
Az egyszerű feladatokat megértik, feladattudatuk kialakult.
Ha a helyzet úgy kívánja, kivárják, míg rájuk kerül a sor.
Érdeklődőek, figyelmük könnyen felkelthető a tevékenységek iránt.
Feladattartásuk, munkatempójuk életkoruknak megfelelő.
Képesek eseményeket sorrendiségében pontosan visszaadni, képeken keresztül felismerik az összefüggéseket.
Problémahelyzetet képesek megoldani.
Tartós, szándékos figyelemre képesek
Képesek az ismeretek szándékos felidézésére.

Irányított tevékenység formái:

A 3 – 4 éves gyermekeknél

Kötött (heti 1x)

Mozgás, mozgásos játékok

Mese, vers

Kötetlen

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése

Rajz, mintázás, kézi munka

A 4-5 éves gyermekeknél

Kötött (heti 1x)

Mozgás, mozgásos játékok

Mese, vers

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

Kötetlen

A külső világ tevékeny megismerése

Rajz, mintázás, kézi munka

A 6-7 éves gyermekeknél

Kötött (heti 1x)

Mozgás, mozgásos játékok

Mese, vers

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése (Matematika)

Rajz, mintázás, kézi munka

Kötetlen

Lehetőség szerint minden tevékenységi formából.

A mesélés napi szinten elvárt minden korosztály csoportjában.

Irányított tevékenységek munkaformái

Egyéni

Képességfejlesztés egyéni igény, szükséglet szerint

Páros

Mozgás, mozgásos játékok

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

Mikro csoportos

Mozgás, mozgásos játékok

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése (Matematika)

Rajz, mintázás kézi munka

Frontális

Mozgás, mozgásos játékok

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése (Matematika) Rajz, mintázás, kézi munka

Az irányított tevékenységek időkeretei korcsoportonként:

korosztály

Mozgás,

mozgásos játékok

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

A külső világ tevékeny megismerése (matematika)

Rajz, mintázás kézi munka

3-4 évesek

Heti egyszer

10-15 perc

Napi

5-10 perc

Heti egyszer

10-15 perc

Heti egyszer

10-15 perc

Heti egyszer

10-15 perc

4-5 évesek

15-20 perc

10-15 perc

15-20 perc

15-20 perc

15-20 perc

5-6-7évesek

30-35 perc

15-20 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

A matematika jellegű tapasztalatszerzés áthatja minden tevékenységformánkat.

A 3- 4 éves gyermekek napi irányított tevékenységének ideje maximum 35 perc.

A 4- 5 éves gyermekek napi irányított tevékenységének ideje maximum 45 perc.

Az 5- 6- 7 éves gyermekek napi irányított tevékenységének ideje maximum 65 perc.

Tanulási folyamatok értékelése

Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek, minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést, buzdítást, dicséretet.
Kerülje a sztereotip értékeléseket (szép, jó) helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emelje ki.
Az óvodapedagógus alkalmazza a differenciált, előremutató, árnyalt étékelést.
Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: dicséret, megerősítő pillantást, simogatást, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülők felé egyaránt.
A büntetés teljes mértékben kerülendő, mert a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját lefékezi. Az óvodapedagógus a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.
Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg erősségeit, hiányosságai.
Használja ki a verbális és nonverbális értékelés lehetőségeit.

8.3. Mozgás

Óvodai Programunk lényeges eleme a testi képesség fejlesztése. Az örömmel végrehajtott mozgás és a szellemi fejlődés szoros kapcsolatban állnak.

A mozgás kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró, ellenálló képességét, egyes szervei teljesítő képességét, felerősíti és kiegészíti a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását.

Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk.

A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata.

Lehetőség szerint naponta biztosítjuk a szabadban való tartózkodást.

A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy lehetőleg az ülő és mozgásos tevékenységek váltsák egymást. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is.

A mozgásfejlesztés célja:

Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése.
A gyermek mozgás szükségletének kielégítése, természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, tájékozódásának, alkalmazkodó képességének fejlesztése
A személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékos formában úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. és erősödjön a társra figyelés képessége.
Belső igénnyé váljék a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás, amelyet változatos, érzelmi biztonságban zajló játékokkal elősegítjük elő.
Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlattal az életen át tartó sporttevékenység megalapozására.
Egyensúlyérzék, a téri tájékozódás, a koordinált mozgás fejlesztése
Az egészséges életvitel, az egészséges életmódhoz szükséges készségek, jártasságok alapozása.
Mozgásos játékok segítségével a gyermekek természetes mozgásának (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeinek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladata

A spontán a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek egészüljenek ki az irányított mozgásos tevékenységekkel.
A komplex testmozgások épüljenek be az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére.
A spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek, egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés mindennapján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.
A 3-6-7 éves korra tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása során törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználásra.
Különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében.
Az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlása.
A tornaterem adta lehetőségek teljes kihasználása.
Prevenciós feladatok megvalósítása a mozgással.
Évente többszöri (családi nap, barangolás) mozgásos nap szervezése.
A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése

Tartásjavító tornát heti 2 alkalommal a gyógy testnevelő vezeti.

Óvodánk rendelkezik külön tornaszobával, így a mozgásos tevékenységeket ott valósítjuk meg, ha pedig az időjárás megengedi és atervezett tevékenység megvalósítható, akkor szabad környezetben az udvaron is szervezünk mozgásos tevékenységet.

Sikerkritériumok

A gyerekek szeretnek mozogni, a mozgásos játékokban szívesen vesznek részt.
A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul.
A szabályokat betartják versenyjátékok során.
Az irányokat ismerik, térben jól tájékozódnak.
Képes megnevezni testrészeit.
Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik.
Szeretnek futni, kocogni.
Tud biciklizni, rollerezni, fizikai erőnléte életkorának megfelelő.
Képes társaira figyelni, toleráns, segítőkész.
Egészséges versenyszellemmel képes küzdeni.
Tud helyesen labdát vezetni, célba dobni egykezes felső dobással.

 

8.4.Verselés-mesélés

A mese, a vers az anyanyelvi nevelés fontos eszköze, az értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelés legfőbb segítője. Minden nap mesélünk, verselünk. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején.

Az óvodások kedvelik a gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását. Erre tekintettel vagyunk.

A vers, mese kezdeményezések anyagát a magyar népmesekincs megismertetése adja, de megismertetjük a gyermekeket más irodalmi művekkel is. Lehetőséget teremtünk a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához, saját vers- és mesealkotásához. Megfelelő eszközök biztosításával elősegítjük, hogy a gyermekek eljátszhassák, mozgással és/vagy ábrázolással megjeleníthessék a mesét.

Segítjük a bábozás és a dramatizálás tevékenységek megvalósulását. Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a bábozás, a dramatizálás. Rajtuk keresztül tükröződnek a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal

Az irodalmi élmények feldolgozását különböző eszközök, anyagok barkácsolási lehetőségek biztosításával is elősegítjük.

 

Cél:

A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyeinek megalapozása elsősorban a népmesék segítségével.
Az irodalmi érdeklődés felkeltése.
A magyar kultúra értékeinek megőrzése. 
A versek zeneisége, a rímek csengése, a mesék feldolgozása, adjon a gyermekeknek irodalmi élményt
Az irodalmi műveken keresztül erősíthetjük a szülőföldhöz való tartozás érzését.
A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a viselkedésformákat.
A mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosítja a gyermekek lelki nyugalmát, békéjét.

Az óvodapedagógus feladatai

Igényesen válassza ki a feldolgozni szándékozó irodalmi anyagot.
Az irodalmi élmény sokoldalú és változatos közvetítése, a gyermekek számra, számítva aktív közreműködésükre is (mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás, dramatikus játékok).
Szertartások kialakítása mesemondás előtt és közben.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel.

Változatos irodalmi élmények közvetítése
Életkornak, és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása
Kifejező eladásmóddal a beszéd fejlesztés elősegítése

Kiscsoportban:

rövid, egyszerű állatos meséket
rövid verseket, verses meséket
láncmeséket
mondókákat ismertetünk meg a gyermekekkel.

Középső csoportban:

hosszabb verseket, meséket tanulunk
önálló versmondásra ösztönözzük a gyermekeket
próbálkozunk a dramatizálással, bábozással

Nagy csoportban:

több versszakos verseket
verses meséket
tündérmeséket, tréfás meséket ismertetünk meg
hosszabb történeteket memorizálunk
dramatizálunk
egyéni mesemondásra ösztönözzük a gyermekeket
kitalált mesék, vagy történetek elmondására adunk lehetőséget

pihenés előtt az altatás hangulatához illő mese választása
az irodalmi élmény befogadásához szükséges nyugodt légkör és körülmények kialakítása
az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére
az otthonról hozott, gyermekeket érdeklő mai versek, mesék megismerése, feldolgozása
a gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására
saját vers és mese alkotására ösztönzés
a dramatizálás, bábozás feltételeinek megteremtése, óvónői mintaadás
képeskönyvek elérhetőségének biztosítása
a könyvek használatának, megbecsülésének alakítása
könyvtárlátogatások szervezése
bábszínházba járunk a gyerekekkel, bízva abban, hogy kultúrakedvelő felnőttekké válnak.
irodalmi művek ajánlása a szülőknek
az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen, a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.
az óvodáskorúak irodalmi nevelésében a csupa ritmus, csupa játék, a gyermeki szemléletsugárzó alkotásának van helye.

Sikerkritériumok

A gyermekek szívesen és örömmel ismételgetik a verseket, rigmusokat.
Vállalkoznak a mesék, versek, mondókák elmondására.
Várják, igénylik a mesehallgatást, maguk is segítenek a mesemondás feltételeinek kialakításában.
Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak saját, és a kisebbek örömére.
Élményeiket vizuálisan is megjelenítik.
Emlékezetből felidézik az ismert mondókákat, meséket, verseket.
A folytatásos mesék szálait össze tudják fűzni.
Szeretik és óvják a könyveket.
Szókincsük, kifejezésmódjuk jelentősen gazdagodik az irodalmi élmények hatására.

 

8.5.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekes játékok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Mindegyik örömet nyújt a gyermeknek, fejleszti zenei képességeit. Zenei kreativitásuk alakításában fontos eszközül szolgálnak az igényesen válogatott kortárs zeneművészeti alkotások is.

Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás is az óvodai mindennapok része. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Ezeket a lehetőségeket kihasználjuk. A komplex foglalkozásokat inkább a zenei ismeretek elmélyítésére, összefoglalására, a képességek fejlesztésére használjuk fel. A zenei tevékenységek megvalósítása során lehetőséget adunk a néptánc, népi játékok megismerésére is.

Cél:

A gyermekek minél több zenei élményhez juttatása, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket, zene iránti érdeklődésüket.
A közös énekléssel, az énekes játékok örömével, sokoldalú megközelítéssel, a gyermekek zenei ízlésének formálása, zeneértővé nevelése.
A zenehallgatási lehetőségek – az igényes kiválasztás, az óvodapedagógus élő, énekes, vagy hangszeres játéka – által a gyermekek zene iránti fogékonyságának alakítása.
Legyen öröm az éneklés, fejlődjön zenei emlékezetük, esztétikusan formálódjon járásuk, mozgásuk, testtartásuk.

Az óvodapedagógus feladata

A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása
A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének éneklési készségének, harmonikus mozgásának fejlesztése
A népzene, a népdal, a népszokások megismertetése
Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválasztása, az adott csoportnak, a gyermekek életkorának, képességszintjének megfelelően
Teremtse meg a zenei nevelés alapvető feltételeit.
Igényesen válassza ki az adott csoport képességszintjének megfelelően a zenei nevelés anyagát, tervezze meg a folyamatos fejlesztő hatásokat.
A gyermekek zenei képességeit, zenei hallását, emlékezetét, képzeletét, alkotó kedvét játékkal és játékos módszerekkel fejlessze úgy, hogy az iskolai zenei neveléshez alapot adjon.
Énekeljen sok ölbeli, népi gyermekdalt.
Ösztönözze a gyerekeket, hogy zenei élményüket mozgással is kifejezzék, törekedjen arra, hogy a zene esztétikumával harmonikus egységet alkosson a gyerekek mozgása, testtartása.
Használja fel a már ismert dalos játékokat és dalokat az ünnepi előkészületek hangulatához és az ünnepi műsor színesítéséhez.
A mondókákkal, a gyermekdalokkal, és a zenei képességfejlesztő játékokkal fejlessze a gyermekek nyelvi képességeit.

 

Kiscsoportban legfontosabb feladatunk:

éneklés egy- két gyermekkel
ölbeli játékokkal
höcögtetőkkel
kis hangterjedelmű gyermekdalokkal
mondókákkal
játékos, utánzós mozdulatokkal (helyben) 

 

Középső csoportban feladatunk:

játékos közös éneklés, kisebb csoportban
bábbal egyéni éneklésre serkentés
körbejárás elsajátítása
egyenletes lüktetés megéreztetése járással
akusztikus inger és a mozgás összekapcsolása (taps, dobbantás, stb.)
utánzó mozdulatok, változatos sorformák játszása

 

Nagycsoportban feladatunk:

A csoport tisztán énekeljen, az óvónő indítása után egyedül is
A tiszta éneklés javítása csoportosan és egyénileg
Merjenek önállóan dalt választani, egyedül énekelni
Esztétikus kör alakítása, megtartása
Nagy térben mozgó összetettebb mozgásfajták elsajátítása pl: szerepcserés, párválasztós, sorgyarapodós játékok

Tempó és dinamika összekapcsolódása
Zenei kreativitás fejlesztése: karmesteres játékkal, mondókák dallamosításával, kérdés- felelet játékokkal stb.
Nagyobb hangterjedelmű dalok, népdalok, énekes játékok megtanítása

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal
Napjaink gyermekdalainak, zenei anyagainak megismerése, megismertetése
A zenei fogékonyság megalapozása megfelelő zene, illetve hangszeres tudás esetén az óvodapedagógus játéka segítségével
A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely kialakítása
A gyermekek adottságaihoz igazodó, megfelelő hangmagasságú éneklés
Esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosításával, a zenés játékok hangulatának megteremtésével segíteni a spontán kialakuló zenei tevékenységet
Gyermektánc egyszerű lépéseivel való megismertetés, gyakorlás

 

Sikerkritériumai:

A gyermekek zenei képességeinek fejlődése egyéni sajátosságaiknak megfelelőn alakul.
Örömmel, szívesen játszanak dalos játékokat, bátran énekelnek egyedül is.
Korukhoz mérten tisztán énekelnek.
Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat: halk - hangos, lassú - gyors, mély - magas.
Szívesen mozognak a zenére, képesek önálló mozdulatokat kitalálni azokra.
Szeretik a zenét, szívesen hallgatják, képesek érzékeltetni az egyenletes lüktetést.
Felismerik néhány hangszer hangját, használnak ritmushangszert.

Játékukban szívesen kezdeményeznek általuk megismert körjátékokat, mondókákat.

 

 

8.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka

A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, konstruálást, kézi munkát, műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást, szem előtt tartva a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontosságát. A tevékenység örömét tartjuk elsődlegesnek, ezért a rajzolási igény kialakítására törekszünk. A tevékenység a gyermekeket egyéni fejletségüknek megfelelően, képi- plasztikai kifejezőképességek birtokába juttatja. Formálja képzeteiket, gazdagítja élmény és fantázia világukat. Tartalmasabbá válnak fogalmaik. Fejleszti önismeretüket, önbizalmukat, differenciálódnak a cselekvéshez, s annak tartalmához fejlesztve érzelmeiket, alkotóképességüket. A művészeti alkotások a szépség iránti vonzódást és értékelő képességük alakulását segíti. Segíthetik a szülőföldhöz való tartozást is.

Cél:

A gyermek élmény - és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.
A gyermekek tér, forma és szín képzetének gazdagítása, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.
A gyermekek képzeletének kibontakoztatása, készségük fejlesztése.
Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíteni a képi-plasztikai kifejezőképesség alakulását.
A helyes ceruzafogás, eszközhasználat kialakítása, gyakorlása

Tevékenységeink(gyurmázás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás)

Mintázás

Homok, lisztgyurma, főzött gyurma, gyúrt tészta

Rajzolás

Pálca, zsírkréta, porkréta, ceruza, filctoll, textilfestő, toll

Festés

Nyomdázás, kézzel festés, szivacsfestés, vízfestés, tempera, textil, selyem, üvegfestés

Papírmunkák

Origami, tépés, vágás, ragasztás, mozaikkészítés, negatív képkészítés, árnykép, intarzia

Kézimunka

Varrás, fonás, szövés, hímzés, fűzés

 

Az óvodapedagógus feladata:

Megfelelő, helyet, időt, eszközt biztosít
A gyermekek számára elérhető helyen tartja az ábrázolás eszközeit
Megismerteti a gyerekeket az eszközök használatával, különböző technikákkal, eljárásokkal
A 3- 6- 7 éves korban tervezhető alkotó tevékenység differenciált megszervezése.
Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra
Tudatosan törekszik arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükben megtalálható népművészeti és műalkotásokból, épített környezetükből, amely életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelel
A gyerekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja
Támogatja a gyermekek kezdeményezését a csoportos alkotásra
Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, inspiráló eszközzel segíti, ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára
A szabadban is megteremti a lehetőséget az alkotásra
Balkezes gyerekeknek megfelelő eszközt biztosít (balkezes olló), segíti a balkézzel történő munkálkodást
Segíti a megfelelő ceruzafogás kialakulását
A gyermek minél több természetes anyaggal való megismertetése.
Mintázáshoz többféle anyagot is használ (lisztgyurma, vizes homok)
A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli (termések, magvak, szárított, préselt növények, kavicsok, stb.)
Az óvodásoknak kiírt rajzpályázatokra a vállalkozó szellemű gyermekek munkáit rendszeresen elküldjük. A tevékenység közben a gyerekek felszabadultan beszélgethetnek, értékelhetik egymást, és saját munkáikat, énekelhetnek, verselhetnek, mondókázhatnak.

Sikerkritériumai:

A képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket elképzeléseiket, érzelemvilágukat.
Ismerik és helyesen alkalmazzák a különböző eszközöket (ceruzafogás, ecsetkezelés, olló, ragasztó, stb.).
A gyermekek alkotásaira jellemző a formagazdagság, a színek sokféle variálása.
Tudnak embert ábrázolni felismerhető testrészekkel.
Örülnek egyéni és közös kompozícióknak, vonalvezetésük balról jobbra halad
Alkotásaikat ízlésesen elhelyezik az erre a célra kialakított helyen.
Plasztikai munkájuk egyéni, részletes.
Téralakításban, építésben közösen vesznek részt.
Rácsodálkoznak a szép látványra, képesek, tudnak gyönyörködni benne.
Megfogalmazzák véleményüket, értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.
Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, dekorációkat, kellékeket

8.7.Külső világ tevékeny megismerése

A külső világ, a környezet megismerésére nevelés az egész személyiségre ható nevelési folyamat. A gyermekek testi fejlesztését, a közösségi érzés, magatartás és tevékenység kialakítását, a környező valósághoz fűződő pozitív viszony kifejlesztését egyaránt szolgálja. A gyermekek kíváncsiságára alapozva, az élménynyújtásra, a közvetlen tapasztalatszerzésre épül. A megismerő tevékenység meghatározó eleme a szűkebb, tágabb környezet tevékeny megismertetése, a néphagyományok szokások, a családi kultúra értékeinek megszerettetése, védelme. A gyermekek a környezettel való megismerkedés során, olyan tapasztalatokat szereznek, amely segíti őket a biztonságos eligazodásban, tájékozódásban.

Cél:

A szűkebb és tágabb környezet megismerése, felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi beállítódásának kialakítása a természeti, tárgyi, emberi, világ értékei felé.
A sokoldalú tapasztalás és élményszerzés segítségével szokások kialakítása, melyek megalapozzák a gyerekek környezettudatos magatartását és életvitelét.
A természettel, a környezettel való harmonikus együttélésre nevelés, a természetszerető, azt értő és érző személyiség kialakítása.
Gyermekeink szeressék meg a környezetüket, védjék, és igazodjanak el benne.
A környezettudatos magatartásformák kialakítása.
A külső világ megismertetésére irányuló tevékenységek közben fejlődjön szókincsük, beszéljenek helyesen és érthetően.
Ismerjenek meg matematikai fogalmakat, fejlődjön logikus gondolkodásuk.
Segítsük elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességét.

Az óvodapedagógus feladata:

Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetről, környezetről, önmagáról.
Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.
Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez
Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építeni
A meglévő ismereteket elmélyíteni, rendszerezni
Egészséges táplálkozási szokások megismertetése
Az egészséges életmód hangsúlyozása
Változatos tevékenységeket biztosítani a felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre
A valóság felfedezése során segíteni a pozitív érzelmi viszony kialakulását a természethez, az emberi alkotásokhoz
Megismertetni a gyerekekkel a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét
Megmutatni a környezet és természet rombolásának, pusztulásának példáit is
A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezi meg
Témaválasztásnál figyelembe veszi a lakóhely, a környezet sajátosságait
Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérletezés
Ha a lehetőség adott rá, az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert kialakítása, gondozása, művelése, rámutatva ezzel a kert hasznosságára, az emberi munka értékére
Környezetbarát szokások, szelektív hulladékgyűjtés megalapozása (pl. takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, hulladék szelektálása, hasznosítása)
Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervez, megismerteti a helyet, ahol az óvoda található, a helyet, ahol élnek
Elemi közlekedési szabályokat gyakorolta, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a gyerekeket
Ünnepélyek, és hagyományőrzés formájában közvetíti a nemzeti kultúra értékeit
Múzeumba, és kiállításokra szervez látogatásokat
Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában

Sikerkritériumai:

Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását. Tudják saját születési idejüket és helyüket.
Különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik a napszakokat, ismerik környezetük növényeit, állatait és azok gondozását.
Gyakorlottak a közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket.
Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
Tudnak legalább 10- ig számolni, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma szín szerint, és a tízes számkörön belül elő tudnak állítani több kevesebb- ugyannyi mennyiséget, a tízet fel tudják bontani, ill. kiegészíteni.
Képesek a geometriai formákat felismerni, megnevezni, tér és síkbeli alakzatokat szétválogatni.
Ismerik az irányokat, a névutókat értik, alkalmazzák, s követni tudják síkban és térben egyaránt.

 

8.8. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység. Az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek a csoporttársakkal együtt, értük; később önálló tevékenységként végzett alkalmai megbízások teljesítése; az elvállalt naposi vagy egyéb munka; a környezet-, a növény- és állatgondozás mind ehhez tartozik. Az óvodai munka a szervezett ismeretszerzés előfutára, amelyben a teljesítmény szerepe meghatározó. Az addig vezető út pontos szabályait be kell tartani az eredmény érdekében, nem lehet abbahagyni félúton, mert akkor nem jön létre a produktum.

Az életre való felkészítést szolgálja a munkatevékenység lehetőségeinek kihasználása.

Az óvodás gyermek számára játékos jellegű, aktív tevékenység, amelynek során gyakran összefonódik a játék, a cselekvő tapasztalás, és a munka. Pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető a gyermek számára. Az eredmény a legnagyobb motiváló erő, mert rövidtávon megerősíti a gyermeket, ezért nevelő-fejlesztőhatású. Az elvégzendő munka szervezőkészséget, önállóságot kíván a gyermektől, kitartásra, felelősségre, kötelességteljesítésre, céltudatosságra nevel.

 

A gyermekmunka jellegű tevékenység:

örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység
a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége
a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája

Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

Célja:

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,
A személyiség sokoldalú fejlesztése
A munka aktív tevékenysége legyen a gyermekeknek.
A munkavégzéshez szükséges attitűdök kialakítása.
Saját és mások elismerése a munka során.
Anyanyelvi nevelés a munkajellegű tevékenységek alkalmával.
A környezettudatos viselkedési normák alakítása.
A munkavégzés közben is erősíteni a szülőföldhöz való tartozás érzését,
A közösségért végzett munka öröme
Az önálló munkavégzésre való képességek fejlesztése,
A munka megbecsülésére nevelés.

Munkafajták:

önkiszolgálás,
naposság,
a gyermek személyével kapcsolatos munkák (tisztálkodás, öltözködés)
a csoport érdekében végzett munkák (játékok elrakása, növények-, teremrendezés, környezetük rendben tartása)
kerti munkák
egyéb aktuális munkák (készülődés ünnepekre, stb.)

Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, egyéni képességeiknek megfelel, és testi épségüket nem veszélyezteti.

Olyan munkalehetőségeket biztosítunk, ami a gyermek számára elfogadható,amit a gyermek örömmel, szívesen végez. A felkínált lehetőségek közül önállóan választhatnak. A feladatot sosem lehet a gyermekre kényszeríteni.

Váljon a csoport számára természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki egyéniségének, képességének megfelelő munkát végez.

A munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen. A gyerekek tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás közt megosztani.

A munka konkrét tartalma az intézmény adottságaitól, lehetőségeitől függ.

Az óvodapedagógus feladatai:

Tudatos pedagógiai szervezéssel segítse a gyermek önálló munkavégzését
Az elvégzett munka során folyamatos, érthető, reális visszajelzést, értékelést nyújtson, a gyermek saját magához mért képességei és tulajdonságai figyelembevételével
Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint a lehető legkorábbi időtől kezdve elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.
Cselekvő tanulással különböző típusú munka jellegű tevékenységek szervezése, azok feltételeinek biztosítása.
A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok alakítása, a gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével.
A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek verbális megnevezése, mondatba foglalása által az anyanyelv fejlesztése.
A munkaeszközök használatának megtanítása.
Biztosítsa, hogy a gyermekek munkavégzése közben olyan tapasztalatokat szerezzenek – célirányos közreműködéssel - amelynek hatására kialakul bennük a munka céljának tudata
Elegendő munkalehetőség szervezése, kerti munkák, növényápolás,
Az óvodapedagógus munkával soha ne büntessen, az legyen inkább jutalom.
Az értékelés mindig konkrét, reális legyen és az adott gyermeket önmagához mérten kell értékelni, fejleszteni.
Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.
A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.
Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljes összhangban.
Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat.

Sikerkritériumok:

A gyermekek örömmel és szívesen végzik a munkát.
Munkajellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
Tudják a munkafolyamatokat, ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat
Önállóan, igényesen végzik az önkiszolgáló és naposi munkát.
Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületeket igényelnek.
A környezet rendjére ügyelnek és segítenek annak tisztán tartásában.
A munkaeszközöket rendeltetésszerűen használják, vigyázzanak maguk és társaik épségére.
Örülnek, ha kötelességeiknek eleget tettek, képesek gyönyörködni az általuk elvégzett munka eredményében.
Szívesen teljesítenek egyéni megbízásokat.
A testápolással, az étkezéssel és az öltözködéssel kapcsolatos teendőket önállóan végzik. • Szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában, tevékenyen vesznek részt a természet megóvásában.
A közösségért végzett munka során megjelenik helyes önértékelésük, nő önbizalmuk.
Jellemzi őket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás.

A munka irányításában törekedni kell:

• A gyermekek életkori sajátosságainak és képességeinek megfelelő munka önálló

elvégeztetésére.

• Az elemi munkafogások, technikai tudnivalók gondos megtanítására.

• A különböző munkafajták fokozatos megismertetésére.

 • Differenciált, konkrét, a gyermek önértékelő képességének kialakulását segítő értékelésre

• A teljes munkafolyamat megismertetésére

• A különböző munkatempók figyelembe vételére.

9. Az óvodai élet megszervezésének elvei

Az óvodai élet megszervezésének alapelvei:

Az óvodai nevelés a törvényes előírásoknak megfelelően történjen, jóváhagyott helyi Pedagógiai Program alapján.
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek, foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll.
Csoportok szervezése (napirend, heti rend) a gyermekek életkori sajátosságaink és szükségleteinek figyelembevételével.
Legyen átgondolt, összehangolt az óvodapedagógus, dajka és pedagógiai asszisztens tevékenysége, kölcsönös segítségnyújtása a gyermekek optimális, és sokoldalú fejlesztése érdekében.
Az óvodapedagógus teljesítse a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy elég idejük legyen játékra, egyéb tevékenységekre, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy jó személyes kapcsolat alakuljon ki közöttük.
Szenteljen elegendő figyelmet minden gyermekre.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a törvényben, az Alapító Okiratban meghatározott létszámra vonatkozó előírások, valamint a helyi szokások figyelembevételével. A szülők és az óvodapedagógusok véleményét is figyelembe kell venni.
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekcsoportokat- lehetőség szerint- ugyanaz az óvónői páros és dajka nevelje kiscsoporttól az iskolába lépésig.
A gyermekcsoportokat jól ismert nevekkel jelöljük, szimbolizáljuk: Katica Nyuszi, Napraforgó, Pillangó, Méhecske és Maci.

Az óvodai élet szervezési feladatai:

A szervezeti és időkeretek rugalmassága biztosítsa a gyermekek sokoldalú fejlesztéséhez szükséges párhuzamosan végezhető tevékenységeket.
A személyi feltételek optimális megléte biztosítsa a gyermekek szakszerű, tudatos, átgondolt, jól szervezett tevékenységét.
A kötelező továbbképzések teljesítése feleljen meg az óvoda érdekének, de találkozzon
az óvodapedagógus elképzeléseivel is.
A program hatékonysága az óvodapedagógus egész személyiségétől függ.

A tárgyi feltételek folyamatos biztosításával és fejlesztésével biztosítani kell az esztétikus, inger-gazdag környezetet. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon kell elhelyezni.

Szervezeti időkeretek

Alapszolgáltatás:

Napirend
Hetirend
Ünnepélyek, programok
Hagyományok

Térítésmentes szolgáltatások:

Óvodai kirándulások évente 1x
Családi napok évente 1x
Színházi előadások
Hittan
Logopédia
Fejlesztőpedagógia
Gyógytestnevelés

Felmért igény estén önköltséges lehetőségek:

Szenzomotoros torna
Angol
Néptánc
Színházbérlet évi 2 előadás
Cirkuszlátogatás évente1x

 

9.1. Napirend

Cél:

A megfelelő napi életritmus kialakításával, a gyermekek testi-lelki harmóniájának megteremtése

Feladat:

Biztosítsa az egészséges életmód és a szocializáció feltételeit.
Legyen folyamatos és rugalmas.
Biztosítson elegendő időt a tevékenységekre, ne kelljen várakozni, de kapkodni sem és mindent be is lehessen fejezni.
A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket.
A gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
A legtöbb idő a játékra jusson.
Vegye figyelembe a gyermekek eltérő igényeit, szükségleteit,
Alkalmazkodjon az időjáráshoz.
Kétféle napirend készüljön, IX. 1-től V. 31-ig, ill. VI. 1-től VII. 31-ig.

Sikerkritériumok

A napirendi tevékenységekhez kapcsolódó szokásokat a gyermekek ismerik, önállóan alkalmazzák.
A gyermekek a tevékenységekhez kapcsolódó magtartásformákat betartják, viselkedéskultúrájuk folyamatosan fejlődik.
Képesek tájékozódni a tevékenységek között.
Kialakul időérzékük.

 

Ajánlott napirend a csoportok részére:

Az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság és a rugalmasság elve.

Tevékenység kezdete-vége

Tevékenység

A tevékenység időtartama

6-730

Gyülekezés, szabad tevékenység összevont csoportban

1óra 30perc

730-1030

A gyermekek fogadása, testápolási teendők, mindennapos mozgás. Előkészület a reggelihez, folyamatos reggeli Szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek: irányított játék, kötetlen és szervezett tevékenységek, játékban megvalósuló tanulás

3óra

1030-12

Testápolás, öltözködés, készülődés az udvari játékra, udvari játék, szabad és irányított játék, kötetlen és szervezett tevékenységek, futás, kocogás

1óra 30perc

12-13

Ebéd, mosdóhasználat

1óra

13-15

Pihenés

2óra

15-16

Ébredés, testápolás, előkészület az uzsonnához, uzsonna Szabad játék, egyéni fejlesztés, lehetőleg az udvaron

1óra

16-17

Szabad tevékenység összevont csoportban

1óra

Téli időszakban a levegőzés minimum 30 perc, máskor 1-1,5 óra.

Az étel a csoportszobákban maximum 50-60 percig maradhat!

A napirendek összehangolásánál ügyelni kell arra, hogy a csoportok „fő tevékenységei” között legyen időeltolódás!

Ügyelni kell arra, hogy a három kisebb csoport által használt közös mosdóban ne legyen torlódás, várakozás.

Az étkezésekkor ne legyen várakozás az asztalnál ülve.

A levegőzés nem maradhat el más egyéb tevékenység miatt

9.2. Heti rend

Cél:

Tervezhető, szervezhető komplex nevelés, de rugalmas alkalmazkodás az adódó helyzetekhez. Megfelelő időkeret, ahol a testi, lelki, értelmi képességek közös, ill. differenciált fejlesztése valósul meg.

Feladata:

• Tevékenységek arányos elosztása,

• Igazodjon rugalmasan az esetleges változásokhoz,

• A napi rendszerességgel végzett tevékenységek átláthatósága.

Sikerkritériumai:

• Követhető napi, heti tevékenységek, folyamatok, átláthatóság

• A gyermekek életkorának megfelelő ismeretanyag átadás

• Érzelmi, értelmi, szociális fejlesztés biztosítása

A heti rend kialakítása a csoportban dolgozó óvónők kompetenciája.

9.3. Dokumentáció

Cél:

Átlátható dokumentálás, ami alapján nyomon követhető, a gyermekek és a csoport fejlettségi szintje.
A pedagógiai tervek, dokumentumok hűen tükrözzék az óvodában folyó nevelőmunkát.

Az óvodapedagógus feladata:

A különböző pedagógiai folyamatok dokumentálása, törvény által előírt dokumentumok vezetése.
A gyermekek adatainak előírásszerű vezetése, fejlettségmérő lapon követni kell a gyermek fejlődését az óvodába lépéstől az iskolakezdésig.
A megfigyeléseket folyamatosan rögzíteni kell, és mellékelni kell az esetleges szakértői véleményeket is.
Szükség esetén (KBI és BTM gyermekek részére) egyéni terv készítése

Az óvodapedagógus dokumentációja

Éves nevelési – oktatási terv
Tematikus terv

Heti terv
Heti rend és napirend összeállítása.
Napi bejegyzés kétheti időintervallumban.
A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése évente minimum 2 alkalommal (a fejlődési szint felmérése a „fás” és a Differ felmérőlappal készül).
A nevelőmunka év végi értékelése.

9.4. A gyermek fejlődésének nyomon követése

"A szülő joga, hogy a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon." /Ktv. 14§ (1) (b) pontja/

A gyermek folyamatos megfigyelése azért fontos, mert csak azt tudjuk formálni, alakítani, nevelni, akit jól ismerünk. Olyan rendszert dolgoztunk ki a megfigyelések írásbeli megjelenítésére, melynek segítségével az érzelmi, az akarati tulajdonságokat, a szociális érettséget, a kommunikációs és kognitív képességeket rögzíteni tudjuk.

Cél:

A nevelőmunkánk eredményességének, a gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése.

Feladat:

A szülő részére megfelelő, korrekt, rendszeres tájékoztatást adni gyermeke fejlődéséről
Amennyiben a gyermek fejlődésében számunkra megoldhatatlan problémát tapasztalunk, időben forduljunk a szakszolgálatokhoz.

A gyermek fejlődésének nyomon követésénél alkalmazott módszereink:

- megfigyelés,

- elemzés,

- értékelés,

- mérés.

A fentieket dokumentáljuk a gyermek fejlődését regisztráló „Vizsgálati űrlap” - on, amelynek vezetése minden óvodapedagógus kötelessége. Ebbe betekintést nyerhet az óvoda belső partnerei közül: óvodavezető, óvoda vezető helyettes, fejlesztőpedagógus, szülő, gyermekvédelmi felelős és a fenntartó

9.5. Óvodai ünnepek, hagyományok

Cél:

Az ünnepre, hagyományokra hangoló örömteli közös készülődés
Gyermekek érzelmi életére és szociális viselkedésére gyakorolt hatás.
Az ünnepek érzelmi felkészítésével a szülőföldhöz való tartozás érzésének erősítése, a haza fogalmának megértetése.
Az irodalmi élmények által anyanyelvi nevelés.

Az óvodapedagógus feladatai:

• Közös előkészületek az ünnepre.

• Irodalmi és zenei élmények biztosítása a hangulat fokozására.

• Érzelmi nevelés

• Anyanyelvi nevelés

• Hagyományok, értékek őrzése, továbbadása

Sikerélmény:

Maradandó emlékek, élmények felelevenítése, melyek megjelennek beszédükben, játékukban, egyéb tevékenységeikben.

 

 

 

Ünnepek, ünnepélyek az óvodában

ssz.

Megnevezés

 

Jellege

 

Határ-

idő

Résztvevők

 

Felelős

1.

Szeptember 29.

hagyományápolás

helyi sajátosság

Szept.

29.

 gyermekek, dolgozók

csoportok óvónői

2.

Mikulás

Mikulásváró

óvodai

Dec.

óvoda gyermekei, dolgozói

óvodavezető, csoportok óvónői

Palástiné K Mária

3.

Falu- Mikulás

falu szintű

Dec.

igény szerint

Palástiné K. Mária

4.

Nyugdíjas- Klub

Karácsony

helyi hagyományápolás

 

Dec.

nagycsoport gyermekei

és dolgozói

nagycsoport óvónői

óvodavezető

 

5.

Óvodai Karácsony

óvodai

Dec.

óvoda közössége,

gyermekei

óvodavezető és helyettesek

Hagyományápoló munkaközösség

6.

Farsang

óvodai

Febr.

 

óvoda gyermekei

csoportok óvónői

7.

Március 15.

óvodai, hazafias

Márc.

óvoda gyermekei

dolgozói

csoportok óvónői,

8.

Húsvét

óvodai hagyományápoló

Márc.

óvoda gyermekei

csoportok óvónői

9.

Anyák-napja

 

óvodai

Máj.

 

csoportok gyermekei

csoportok óvónői

 

10.

Gyermeknap

óvodai

Máj.

 

óvoda gyermekei

óvodavezető és helyettesek

csoportok óvónői

11.

Évzáró, búcsúzó

óvodai

Máj.

Nyuszi és

Napraforgó csoport

óvodavezető,

nagycsoportos óvónők

Óvodásaink számára tervezett kulturális programjaink

s. sz.

Időpont

Jellege

Előadó

1.

Szeptember

Játék, mozgás

Mosolybirodalom Alapítvány

2.

November

Bábszínház

Báb- Színház-Zene

Ákom – Bákom Bábszínház

Pegazus Színház

Középső és nagycsoportosok számára

4.

December

Dramatikus játék

Karácsonyi műsor

Nyitnikék Óvoda óvónői

Óvodások ünnepi műsora

5.

Január

Játékos, ismeretterjesztő

Utazó Planetárium Projekt

 

6.

Február

Farsangi zenés műsorBáb- Színház-Zene

Rosta Géza

Pegazus Színház Középső és nagycsoportosok számára

7.

Március

Báb

Palinta Társulat

8.

Április

Cirkusz előadás

Fővárosi Nagycirkusz

9.

Május

Báb- Színház-Zene

Pegazus Színház Középső és nagycsoportosok számára

10.

Június

Gyermeknapi műsor

Népi játékok

Óvodai hagyományok

IX

A mese világnapja

Születésnapok, névnapok

megünneplése folyamatosan

X

Állatok napja

XI

Márton nap

XII

Mikulás előadás óvónők részéről

Mikulás

Adventi vásár

Karácsony

I

Szülők bálja

II

Farsang

III

Március 15.

Víz világnapja

IV

Húsvét

Zöldág járás

Föld napja

V

Majális

Madarak és fák napja

Anyák napja

Búcsúzó

Gyermeknap

10. Gyermekvédelmi feladatok

Cél:

A prevenció.

A faluban élő gyermekek esélyegyenlőségének növelése, a gyermeki jogok és érdekek érvényesítése, testi- lelki egészségüknek és a családban történő nevelésüknek elősegítése, szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel.

A gyermekvédelem az óvodapedagógus alapvető feladata:

A pedagógus óvodai munkája kapcsolódjon az óvodai élet egészének feladataihoz, a helyi pedagógiai programban megfogalmazottak megvalósításához. A megvalósítás során joga van saját módszereit alkalmazni, saját értékrendjét megtartva közvetíteni az ismereteket. Köteles tiszteltben tartani a gyermekek személyiségét, és családja világnézetét, saját értékrendjét nem kényszerítheti senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során.

Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén

Pedagógusok feladatai:

• Elősegíteni a kiemelt figyelmet igénylő, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását, felzárkóztatását.

• Feladatunk a megelőzés, a probléma felismerése, segítségnyújtás, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.

• Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén, védő – óvó intézkedésre javaslatot tenni.

• A pedagógus személyes példával ad mintát a gyermekeknek a másság elfogadására

• Elősegíteni az új óvodások befogadását, beilleszkedésüket az adott csoportba

• A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni.

• A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni

• Felzárkóztatást megszervezni.

• A tehetséggondozást megvalósítani, elősegíteni.

• Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni. 

• Az integrált nevelést elősegíteni a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.

• A rendszeres óvodába járást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást.

• A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájárulást javaslatával elősegíteni.

• Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermekek családban történő felnevelését.

• A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása. 

• Jó kapcsolat kiépítése a helyi gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel.

• A prevenció minden gyermekre történő kiterjesztése.

Eredményes munkánk érdekében:

• Rendszeres családlátogatások, szülői értekezletek, nyílt napok, estek, fogadóórára való behívás szervezése.

• Személyiségfejlesztő tréningek tartása az óvoda dolgozóinak.

• Közös kirándulás évente 1-2 alkalommal, családi kirándulások.

• Szükség szerint a gyermekvédelmi feladatok megbeszélése.

• A csoportnaplókban egyénre szóló tervezés, nyomon követés.

• Logopédiai ellátás.

• Óvodai szociális szolgáltatások bevezetése, pl. ruházati segély más által már nem használt ruhák összegyűjtése, kiosztása.

• Segítségnyújtás pályakezdő kollégáknak a gyermekvédelmi munkájukhoz. 

• Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal, esetmegbeszéléseken való részvétel.

A gyermekvédelmi megbízott feladatai:

A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének a megbízásából képviseli a gyermekvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését.

A helyi programban kitűzött feladatokat folyamatosan, minden pedagógus a gyermekvédelmi felelős irányításával végzi. Feladata, hogy a családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi- lelki, erkölcsi károsodásoktól.

• Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvodapedagógusok között.

• Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a nyilvántartásba a gyermekekkel, a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvodapedagógusival végzi.

• Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, ill. a megszüntetés okait

A pedagógiai év folyamán elvégzendő feladatok:

• A pedagógiai év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. Ezt a feladatot havonkénti bontásban készíti el, konkrét tevékenységeket jelölve benne.

• A pedagógiai év elején írásban (faliújságon keresztül) tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységekről, fogadóórájáról, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó, intézményeket kereshetnek fel.

• Évente legalább egyszer egyeztet a jegyzővel vagy az önkormányzat illetékes előadójával és a gyermekjóléti szolgálattal a nyilvántartást illetőleg.

• Munkájáról évente írásban beszámol a nevelőtestületi értekezleten, ill. egyéb esetben az intézményvezető utasítására.

A gyermekvédelmi megbízottfeladatai a társintézményekkel:

• Folyamatosan kapcsolatot tart általában a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel és segítőkkel.

• Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt az óvodavezető és kollégái tudomására hozza.

• Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézmény szintű megállapítását.

• Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában.

• Az intézményben jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát.

Óvodavezető feladatai:

Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.
A gyermek érdekének érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése.
Kapcsolat felvétele az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel.
Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról.
A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt (gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek).
A faliújságon keresztül tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős, és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről.
Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

Tevékenység, melyekkel a fenti feladatok megvalósíthatók, feltételek biztosítása terén

Személyi feltételek:

Szakképzett gyermekvédelmi megbízottal rendelkezünk.

Tárgyi feltételek:

Egészséges, nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos környezet biztosítása.

Módszerek

beszélgetés,
a szülők bevonása a munkába,
egyéni bánásmód.

A célt akkor érjük el az adott módszerekkel, ha az óvodában lévő veszélyeztetett gyermeket sikerül a családban tartani, körülményeit, életfeltételeit javítani. Sikerül elérni, hogy a gyermek több időt töltsön a szülőkkel.

Konkrét tevékenységi formák

rendszeres családlátogatás,
szülői értekezletek,
hagyományok ápolása, nyílt ünnepségek,
orvosi vizsgálatok megszervezése,
kapcsolattartás a társszervekkel,
közös programok.

 

Sikerkritériumok

ha a gyermek rendszeresen jár az óvodába, és az általunk nevelt gyermek nem kerül hátrányosabb helyzetbe annál, amivel óvodába került.
ha minden gyermek önmagához képest jól fejlődik, jól érzi magát az intézményben, és korának, fejlettségének megfelelően képessé válik életfeladatai elvégzésére.

Ha a tehetség kivirágzik, a hátrány csökken, a családok a nevelési funkciójukat igyekeznek teljesíteni, akkor nem dolgoztunk hiába.

11. Az óvoda kapcsolatrendszere

11. 1. Az óvoda és a család kapcsolata

A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. Alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként tervezzük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz.

Óvodánk nevelési céljainak sikeres megvalósításához feltétel a szülők egyetértése, támogató beleegyezése.

Vállaljuk, hogy mi a gyermeket gondozzuk, szeretjük, képességeihez mérten megtanítjuk mindarra, ami életkori sajátosságainak megfelelő.

Az odavezető út, a módszerek a szervezeti formák megválasztása az óvodapedagógus dolga.

A kompetencia alapú szemlélet alapján feladatunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.

Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított.

A megvalósításához számítunk a szülők, nagyszülők aktív közreműködésére, segítségére.

Az igazolatlan hiányzások következményeiről a szülőket tájékoztatjuk ezek elkerülése érdekében. A családok felé nyitottak vagyunk. Partnerkapcsolat kialakítására törekszünk.

Cél:

Korrekt, partneri, a családok sajátosságait, szokásait figyelembe vevő tanácsadó-együttműködés kialakítása és fenntartása a gyermekek harmonikus fejlődése, fejlesztése érdekében.
Az óvodakezdéstől az óvoda befejezéséig különböző szintű kapcsolattartási, tájékoztatási formák működtetése, melyeken keresztül a szülők betekintést nyerhetnek, tapasztalatot szerezhetnek az óvodában folyó pedagógiai tevékenységről. 
A családokkal őszinte, jó partneri viszony, segítő kapcsolat kialakítása.

Kapcsolattartás formái

családlátogatás (közvetlen környezet megismerése),
beszoktatás (beilleszkedés megkönnyítése, szülővel együtt),
napi beszélgetések (napi fontos információk átadása),
nyílt napok,
fogadóórák,
közös programok, családi napok
szülői szervezet működtetése

Közös programok szervezése szülőkkel együtt (közös kirándulások, ünnepek, szülők bálja).

Fontos szerepe van a kapcsolatok alakulásában a Szülői Közösségnek. Együttműködésükben számítunk kezdeményező, véleménynyilvánító, szervező munkájukra.

 

Az együttműködés alapelvei:

A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége.
A gyermeknevelést az óvoda kiegészíti, de hatásukat együttesen erősítve fejtik ki.
Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom és a tisztelet.
Az óvodapedagógus legyen a szülő támasza a nevelésben, s legyen kezdeményező.
A kölcsönös kapcsolat tartalma a szülő és az óvodapedagógus közötti rendszeres információcsere, egymás tiszteletben tartása.
Az óvoda minden dolgozója előítélet mentesen közeledjen minden családhoz.
Az együttnevelés során az óvodapedagógus a családdal szemben alkalmazza az egyéni bánásmód elvét, ügyeljen az egyéni sajátosságokra.

11.2. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata

Intézményünk részéről pedagógiai programunk egyfajta kötelezettségvállalás Pákozd Nagyközség Önkormányzat – mint intézményfenntartó – felé arra vonatkozóan, milyen színvonalú óvodai ellátást biztosít az óvodát igénybe vevő családoknak, azok gyermekeinek.

Fenntartónk számára a kötelező feladatellátás és a folyamatosan szűkülő forráslehetőségek egyre inkább elkerülhetetlenné teszik a közpénzek hatékony felhasználásának bizonyítását. Az óvodai nevelésre fordított költségek a község költségvetésének egy részét teszik ki, ezért jogosan merül fel az a kérdés, hogyan hasznosul a köznevelésre fordított pénz? Más szóval, mennyire működünk hatékonyan és eredményesen, teljesítjük-e alapvető funkciónkat, el tudunk-e pénzügyileg és szakmailag számolni a rendelkezésünkre bocsátott forrásokkal?

Cél:

A kapcsolat lehetőségeinek folyamatos felülvizsgálatával az intézményfenntartóval, illetve annak munkatársaival való eredményes és hatékony együttműködés kiemelten az alábbi tartalmak vonatkozásában:

 

az intézményi dokumentumokkal szembeni fenntartói elvárások pontosítása
a beszámoltatás szempontjainak és eljárásrendjének kidolgozása, működtetése
adatszolgáltatás rendjének szabályozása
partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendjének egyeztetése
egyéb kapcsolattartási tartalmak

 

A kapcsolattartás területei 

az óvoda Alapító okiratának kialakítása, módosítása
pénzügyi-, gazdálkodási tevékenységére, az éves költségvetés jóváhagyása, elfogadása, módosítása
óvodánk ellenőrzése:

gazdálkodási,
 működési,
törvényességi szempontból,
a szakmai munka eredményessége tekintetében
az itt folyó gyermekvédelmi tevékenységre
a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében

az óvodában folyó szakmai munka értékelése

az SZMSZ jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van
a Házirendje jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van
a Pedagógiai Programja jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van

A fenntartóval való kapcsolattartás formái

szóbeli tájékoztatás
írásban beszámoló évente egy alkalommal

egyeztető tárgyalások és megbeszélések
értekezletek
az óvoda képviseletének szükség és igény szerint biztosítása képviselő testületi és bizottsági üléseken
fenntartói rendeletek és határozatok átvétele azok végrehajtása céljából
szükség és igény szerint speciális információszolgáltatás az óvoda pénzügyi-, gazdálkodási-, szakmai tevékenységhez kapcsolódóan
működésünkkel és eredményességünkkel kapcsolatos igény és elégedettség mérés évente egy alkalommal

 

 

11. 3. Az óvoda és az iskola kapcsolata 

Az óvoda és iskola kapcsolatában alapvető cél, hogy az átmenetet zökkenő mentesebbé tegyük. Az együttműködés alapelve a kölcsönös nyitottság. Az óvoda törekedjen arra, hogy kialakítsák a gyermekekben az iskolavárás érzést, ill. pozitív élmények alapján megismerkedjenek az iskolai élettel. Az együttműködés másik fontos alapelve a kölcsönös bizalom, egymás megbecsülése és tiszteletben tartása. Egyértelművé kell tennünk, és el kell fogadtatnunk környezetünkkel a lassú átmenet az óvodából az iskolába elvet. Pedagógusként azonos elveket vallva elfogadjuk, hogy a gyermeknek a saját képességeinek megfelelő ütemben kell haladnia, életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő ismeretet kell kapnia saját tanulási útján – a váltás akkor zökkenőmentes óvoda és iskola között. Az iskolával jó kapcsolatra törekszünk, melynek alapja az egymás munkája iránti érdeklődés, megbecsülés és tisztelet.

A helyi általános iskolával jó kapcsolatot alakítottunk ki.

Kapcsolattartás formái:

Az óvónők és tanítónők által tartott nyílt napok lehetőséget nyújtanak egymás munkájának betekintésébe.
A leendő elsős tanító nénik rendszeresen ismerkedő délutánokat tartanak januártól márciusig, mely jó alkalmat biztosít arra, hogy az óvodapedagógusok megismerhessék a pedagógus személyét és a gyerekekkel szemben támasztott igényüket.
Az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolába készülő gyermekek szüleit a beilleszkedés fontosságáról és az iskola elvárásairól.
Az iskola előzetes szülő értekezletet tart annak érdekében, hogy programját és az iskola adottságaiból adódó előnyökre, lehetőségekre felhívja a szülők figyelmét.
A nagycsoportos óvodapedagógus az első osztályban 1-szer meglátogatja volt nagycsoportosait. Ezzel a látogatással megerősítést kap munkájának eredményességéről.
Egymás ünnepein, továbbképzésein való részvétel

11.4. Egyéb kapcsolatok

Tókörnyéki óvodák

Kirándulás, szakmai továbbképzésen való részvétel egymás óvodájában.

Logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus

Elvégzi a szűrővizsgálatokat, azokat egyezteti az óvónőkkel, szülőkkel. Heti két alkalommal tart foglalkozást az arra rászorult gyermekeknek, melyet a szülők ingyenesen vehetnek igénybe. Súlyos beszédzavarral küzdő gyermeket a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk, ahol megállapítják a további teendőket.

Gyermekorvos

Folyamatosan ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát, szükség esetén további szakorvoshoz utalja. Elvégzi a nagycsoportosok iskolai életmódra való testi alkalmasságát.

Védőnő

Havi ellenőrzéseket végez (pl. tetvesség) a gyermek higiéniai állapotáról. Szükség esetén konzultálunk vele, ha szükséges, kérésünkre családlátogatást tesz.

A státuszvizsgálatokra szóló értesítések kézbesítéséhez segítséget nyújtunk.

Adatokat egyeztetünk a leendő óvodások létszámát illetően.

Ortopédiai vizsgálatot szervez, a rászorulóknak ingyenesen biztosítja a gyógycipőt.

Fogorvos

Évente egyszer óvónői kísérettel ellenőrzi a gyermekek fogazatát, szükség esetén szülői felügyelet mellett elvégzi a kezelést.

Családsegítő

A Családsegítő Szolgálat képviselőjével elsősorban az óvoda gyermekvédelmi megbízottjával tartja a kapcsolatot. Az esetmegbeszéléseken az óvoda képviselője is részt vesz.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő családok problémájának megoldásában igyekszik segíteni az óvodával közösen.

A szülő, vagy az óvoda kérése alapján segíti a családokat anyagi természetű problémájuk megoldásában.

Rajta keresztül tartunk kapcsolatot a Népjóléti Bizottsággal.

Szülői Közösség

Különböző rendezvények lebonyolításában segédkezik.

Szükség esetén részt vesz nevelési értekezleteinken. Észrevételeiket, tanácsaikat figyelembe vesszük.

Dönt saját működésének rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, figyelemmel kíséri az intézményben folyó munkát.

Él törvény adta lehetőségével, esetleges véleményezési jogával.

Művelődési Ház, Könyvtár

A könyvtár lehetőségeit tudatosan beépítjük és felhasználjuk nevelőmunkánkban.

Színházi előadások lebonyolításában segítséget kapunk.

Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kapcsolata

A gyermek problémáinak feltárása a nevelési év elején az óvodában történik.

Az óvodai logopédus - pszichológus - fejlesztő pedagógus - gyermek óvónője közös álláspontját figyelembe véve a szülővel megbeszélve történik a Bizottsági Szakvélemény kérése a sajátos nevelési igény, a speciális fejlesztés megállapításához. A vizsgálat időpontjáról a bizottság értesítése alapján a szülőt értesítjük.

Egyházak

Heti egy alkalommal - a szülők igénye alapján - lehetőség van a hitoktatásra.

Adventi időszakban a templom megtekintése.

Nyári időszakban a templomkerti játszótér használatával az óvodai élet színesítése.

ÁNTSZ

Tájékozódás, ellenőrzés, értékelés, jegyzőkönyvek, jelzés a fenntartó felé.

Szakszervezet

Véleményezés, tájékoztatás, értekezlet, fogadó óra.

 

12. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

 

2015. február 11-től visszavonásig érvényes a Pákozdi Nyitnikék Óvoda Pedagógiai Programja.

 

 Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai és kezdeményezői:

fenntartói
nevelőtestületi
szülői kezdeményezésre
törvényi változás esetén 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elfogadó nyilatkozat

Aláírásunkkal igazoljuk, hogy a Pedagógiai Programot megismertük, megvitattuk és elfogadjuk.

 

 

                                      1.........................................................................

                                      2.........................................................................

                                      3.........................................................................

                                      4.........................................................................

                                      5.........................................................................

                                      6.........................................................................

                                      7.........................................................................

                                      8.........................................................................

                                      9.........................................................................

                                      10.......................................................................

                                      11.......................................................................

                                      12.......................................................................

 

 

 

13. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Dr. Tóth Szőllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában
Forrai Katalin: Ének az óvodában
Kovács György-Bakosi Éva: Játék az óvodában
Lángh Judit: Differenciált egyéni bánásmód az óvodában
Mérei-Binet: Gyermeklélektan
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
Pedagógiai programkészítés az óvodában
Porkolábné Balog Katalin: Kudarc nélkül az iskolában

A gyermekek szívesen és örömmel ismételgetik a verseket, rigmusokat.
Vállalkoznak a mesék, versek, mondókák elmondására.
Várják, igénylik a mesehallgatást, maguk is segítenek a mesemondás feltételeinek kialakításában.
Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak saját, és a kisebbek örömére.
Élményeiket vizuálisan is megjelenítik.
Emlékezetből felidézik az ismert mondókákat, meséket, verseket.
A folytatásos mesék szálait össze tudják fűzni.
Szeretik és óvják a könyveket.
Szókincsük, kifejezésmódjuk jelentősen gazdagodik az irodalmi élmények hatására.

 

8.5.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekes játékok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Mindegyik örömet nyújt a gyermeknek, fejleszti zenei képességeit. Zenei kreativitásuk alakításában fontos eszközül szolgálnak az igényesen válogatott kortárs zeneművészeti alkotások is.

Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás is az óvodai mindennapok része. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Ezeket a lehetőségeket kihasználjuk. A komplex foglalkozásokat inkább a zenei ismeretek elmélyítésére, összefoglalására, a képességek fejlesztésére használjuk fel. A zenei tevékenységek megvalósítása során lehetőséget adunk a néptánc, népi játékok megismerésére is.

Cél:

A gyermekek minél több zenei élményhez juttatása, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket, zene iránti érdeklődésüket.
A közös énekléssel, az énekes játékok örömével, sokoldalú megközelítéssel, a gyermekek zenei ízlésének formálása, zeneértővé nevelése.
A zenehallgatási lehetőségek – az igényes kiválasztás, az óvodapedagógus élő, énekes, vagy hangszeres játéka – által a gyermekek zene iránti fogékonyságának alakítása.
Legyen öröm az éneklés, fejlődjön zenei emlékezetük, esztétikusan formálódjon járásuk, mozgásuk, testtartásuk.

Az óvodapedagógus feladata

A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása
A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének éneklési készségének, harmonikus mozgásának fejlesztése
A népzene, a népdal, a népszokások megismertetése
Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválasztása, az adott csoportnak, a gyermekek életkorának, képességszintjének megfelelően
Teremtse meg a zenei nevelés alapvető feltételeit.
Igényesen válassza ki az adott csoport képességszintjének megfelelően a zenei nevelés anyagát, tervezze meg a folyamatos fejlesztő hatásokat.
A gyermekek zenei képességeit, zenei hallását, emlékezetét, képzeletét, alkotó kedvét játékkal és játékos módszerekkel fejlessze úgy, hogy az iskolai zenei neveléshez alapot adjon.
Énekeljen sok ölbeli, népi gyermekdalt.
Ösztönözze a gyerekeket, hogy zenei élményüket mozgással is kifejezzék, törekedjen arra, hogy a zene esztétikumával harmonikus egységet alkosson a gyerekek mozgása, testtartása.
Használja fel a már ismert dalos játékokat és dalokat az ünnepi előkészületek hangulatához és az ünnepi műsor színesítéséhez.
A mondókákkal, a gyermekdalokkal, és a zenei képességfejlesztő játékokkal fejlessze a gyermekek nyelvi képességeit.

 

Kiscsoportban legfontosabb feladatunk:

éneklés egy- két gyermekkel
ölbeli játékokkal
höcögtetőkkel
kis hangterjedelmű gyermekdalokkal
mondókákkal
játékos, utánzós mozdulatokkal (helyben) 

 

Középső csoportban feladatunk:

játékos közös éneklés, kisebb csoportban
bábbal egyéni éneklésre serkentés
körbejárás elsajátítása
egyenletes lüktetés megéreztetése járással
akusztikus inger és a mozgás összekapcsolása (taps, dobbantás, stb.)
utánzó mozdulatok, változatos sorformák játszása

 

Nagycsoportban feladatunk:

A csoport tisztán énekeljen, az óvónő indítása után egyedül is
A tiszta éneklés javítása csoportosan és egyénileg
Merjenek önállóan dalt választani, egyedül énekelni
Esztétikus kör alakítása, megtartása
Nagy térben mozgó összetettebb mozgásfajták elsajátítása pl: szerepcserés, párválasztós, sorgyarapodós játékok

Tempó és dinamika összekapcsolódása
Zenei kreativitás fejlesztése: karmesteres játékkal, mondókák dallamosításával, kérdés- felelet játékokkal stb.
Nagyobb hangterjedelmű dalok, népdalok, énekes játékok megtanítása

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal
Napjaink gyermekdalainak, zenei anyagainak megismerése, megismertetése
A zenei fogékonyság megalapozása megfelelő zene, illetve hangszeres tudás esetén az óvodapedagógus játéka segítségével
A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely kialakítása
A gyermekek adottságaihoz igazodó, megfelelő hangmagasságú éneklés
Esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosításával, a zenés játékok hangulatának megteremtésével segíteni a spontán kialakuló zenei tevékenységet
Gyermektánc egyszerű lépéseivel való megismertetés, gyakorlás

 

Sikerkritériumai:

A gyermekek zenei képességeinek fejlődése egyéni sajátosságaiknak megfelelőn alakul.
Örömmel, szívesen játszanak dalos játékokat, bátran énekelnek egyedül is.
Korukhoz mérten tisztán énekelnek.
Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat: halk - hangos, lassú - gyors, mély - magas.
Szívesen mozognak a zenére, képesek önálló mozdulatokat kitalálni azokra.
Szeretik a zenét, szívesen hallgatják, képesek érzékeltetni az egyenletes lüktetést.
Felismerik néhány hangszer hangját, használnak ritmushangszert.

Játékukban szívesen kezdeményeznek általuk megismert körjátékokat, mondókákat.

 

 

8.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka

A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, konstruálást, kézi munkát, műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást, szem előtt tartva a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontosságát. A tevékenység örömét tartjuk elsődlegesnek, ezért a rajzolási igény kialakítására törekszünk. A tevékenység a gyermekeket egyéni fejletségüknek megfelelően, képi- plasztikai kifejezőképességek birtokába juttatja. Formálja képzeteiket, gazdagítja élmény és fantázia világukat. Tartalmasabbá válnak fogalmaik. Fejleszti önismeretüket, önbizalmukat, differenciálódnak a cselekvéshez, s annak tartalmához fejlesztve érzelmeiket, alkotóképességüket. A művészeti alkotások a szépség iránti vonzódást és értékelő képességük alakulását segíti. Segíthetik a szülőföldhöz való tartozást is.

Cél:

A gyermek élmény - és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.
A gyermekek tér, forma és szín képzetének gazdagítása, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.
A gyermekek képzeletének kibontakoztatása, készségük fejlesztése.
Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíteni a képi-plasztikai kifejezőképesség alakulását.
A helyes ceruzafogás, eszközhasználat kialakítása, gyakorlása

Tevékenységeink(gyurmázás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás)

Mintázás

Homok, lisztgyurma, főzött gyurma, gyúrt tészta

Rajzolás

Pálca, zsírkréta, porkréta, ceruza, filctoll, textilfestő, toll

Festés

Nyomdázás, kézzel festés, szivacsfestés, vízfestés, tempera, textil, selyem, üvegfestés

Papírmunkák

Origami, tépés, vágás, ragasztás, mozaikkészítés, negatív képkészítés, árnykép, intarzia

Kézimunka

Varrás, fonás, szövés, hímzés, fűzés

 

Az óvodapedagógus feladata:

Megfelelő, helyet, időt, eszközt biztosít
A gyermekek számára elérhető helyen tartja az ábrázolás eszközeit
Megismerteti a gyerekeket az eszközök használatával, különböző technikákkal, eljárásokkal
A 3- 6- 7 éves korban tervezhető alkotó tevékenység differenciált megszervezése.
Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra
Tudatosan törekszik arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükben megtalálható népművészeti és műalkotásokból, épített környezetükből, amely életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelel
A gyerekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja
Támogatja a gyermekek kezdeményezését a csoportos alkotásra
Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, inspiráló eszközzel segíti, ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára
A szabadban is megteremti a lehetőséget az alkotásra
Balkezes gyerekeknek megfelelő eszközt biztosít (balkezes olló), segíti a balkézzel történő munkálkodást
Segíti a megfelelő ceruzafogás kialakulását
A gyermek minél több természetes anyaggal való megismertetése.
Mintázáshoz többféle anyagot is használ (lisztgyurma, vizes homok)
A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli (termések, magvak, szárított, préselt növények, kavicsok, stb.)
Az óvodásoknak kiírt rajzpályázatokra a vállalkozó szellemű gyermekek munkáit rendszeresen elküldjük. A tevékenység közben a gyerekek felszabadultan beszélgethetnek, értékelhetik egymást, és saját munkáikat, énekelhetnek, verselhetnek, mondókázhatnak.

Sikerkritériumai:

A képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket elképzeléseiket, érzelemvilágukat.
Ismerik és helyesen alkalmazzák a különböző eszközöket (ceruzafogás, ecsetkezelés, olló, ragasztó, stb.).
A gyermekek alkotásaira jellemző a formagazdagság, a színek sokféle variálása.
Tudnak embert ábrázolni felismerhető testrészekkel.
Örülnek egyéni és közös kompozícióknak, vonalvezetésük balról jobbra halad
Alkotásaikat ízlésesen elhelyezik az erre a célra kialakított helyen.
Plasztikai munkájuk egyéni, részletes.
Téralakításban, építésben közösen vesznek részt.
Rácsodálkoznak a szép látványra, képesek, tudnak gyönyörködni benne.
Megfogalmazzák véleményüket, értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.
Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, dekorációkat, kellékeket

8.7.Külső világ tevékeny megismerése

A külső világ, a környezet megismerésére nevelés az egész személyiségre ható nevelési folyamat. A gyermekek testi fejlesztését, a közösségi érzés, magatartás és tevékenység kialakítását, a környező valósághoz fűződő pozitív viszony kifejlesztését egyaránt szolgálja. A gyermekek kíváncsiságára alapozva, az élménynyújtásra, a közvetlen tapasztalatszerzésre épül. A megismerő tevékenység meghatározó eleme a szűkebb, tágabb környezet tevékeny megismertetése, a néphagyományok szokások, a családi kultúra értékeinek megszerettetése, védelme. A gyermekek a környezettel való megismerkedés során, olyan tapasztalatokat szereznek, amely segíti őket a biztonságos eligazodásban, tájékozódásban.

Cél:

A szűkebb és tágabb környezet megismerése, felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi beállítódásának kialakítása a természeti, tárgyi, emberi, világ értékei felé.
A sokoldalú tapasztalás és élményszerzés segítségével szokások kialakítása, melyek megalapozzák a gyerekek környezettudatos magatartását és életvitelét.
A természettel, a környezettel való harmonikus együttélésre nevelés, a természetszerető, azt értő és érző személyiség kialakítása.
Gyermekeink szeressék meg a környezetüket, védjék, és igazodjanak el benne.
A környezettudatos magatartásformák kialakítása.
A külső világ megismertetésére irányuló tevékenységek közben fejlődjön szókincsük, beszéljenek helyesen és érthetően.
Ismerjenek meg matematikai fogalmakat, fejlődjön logikus gondolkodásuk.
Segítsük elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességét.

Az óvodapedagógus feladata:

Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetről, környezetről, önmagáról.
Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.
Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez
Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építeni
A meglévő ismereteket elmélyíteni, rendszerezni
Egészséges táplálkozási szokások megismertetése
Az egészséges életmód hangsúlyozása
Változatos tevékenységeket biztosítani a felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre
A valóság felfedezése során segíteni a pozitív érzelmi viszony kialakulását a természethez, az emberi alkotásokhoz
Megismertetni a gyerekekkel a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét
Megmutatni a környezet és természet rombolásának, pusztulásának példáit is
A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezi meg
Témaválasztásnál figyelembe veszi a lakóhely, a környezet sajátosságait
Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérletezés
Ha a lehetőség adott rá, az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert kialakítása, gondozása, művelése, rámutatva ezzel a kert hasznosságára, az emberi munka értékére
Környezetbarát szokások, szelektív hulladékgyűjtés megalapozása (pl. takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, hulladék szelektálása, hasznosítása)
Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervez, megismerteti a helyet, ahol az óvoda található, a helyet, ahol élnek
Elemi közlekedési szabályokat gyakorolta, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a gyerekeket
Ünnepélyek, és hagyományőrzés formájában közvetíti a nemzeti kultúra értékeit
Múzeumba, és kiállításokra szervez látogatásokat
Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában

Sikerkritériumai:

Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását. Tudják saját születési idejüket és helyüket.
Különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik a napszakokat, ismerik környezetük növényeit, állatait és azok gondozását.
Gyakorlottak a közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket.
Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
Tudnak legalább 10- ig számolni, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma szín szerint, és a tízes számkörön belül elő tudnak állítani több kevesebb- ugyannyi mennyiséget, a tízet fel tudják bontani, ill. kiegészíteni.
Képesek a geometriai formákat felismerni, megnevezni, tér és síkbeli alakzatokat szétválogatni.
Ismerik az irányokat, a névutókat értik, alkalmazzák, s követni tudják síkban és térben egyaránt.

 

8.8. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység. Az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek a csoporttársakkal együtt, értük; később önálló tevékenységként végzett alkalmai megbízások teljesítése; az elvállalt naposi vagy egyéb munka; a környezet-, a növény- és állatgondozás mind ehhez tartozik. Az óvodai munka a szervezett ismeretszerzés előfutára, amelyben a teljesítmény szerepe meghatározó. Az addig vezető út pontos szabályait be kell tartani az eredmény érdekében, nem lehet abbahagyni félúton, mert akkor nem jön létre a produktum.

Az életre való felkészítést szolgálja a munkatevékenység lehetőségeinek kihasználása.

Az óvodás gyermek számára játékos jellegű, aktív tevékenység, amelynek során gyakran összefonódik a játék, a cselekvő tapasztalás, és a munka. Pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető a gyermek számára. Az eredmény a legnagyobb motiváló erő, mert rövidtávon megerősíti a gyermeket, ezért nevelő-fejlesztőhatású. Az elvégzendő munka szervezőkészséget, önállóságot kíván a gyermektől, kitartásra, felelősségre, kötelességteljesítésre, céltudatosságra nevel.

 

A gyermekmunka jellegű tevékenység:

örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység
a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége
a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája

Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

Célja:

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,
A személyiség sokoldalú fejlesztése
A munka aktív tevékenysége legyen a gyermekeknek.
A munkavégzéshez szükséges attitűdök kialakítása.
Saját és mások elismerése a munka során.
Anyanyelvi nevelés a munkajellegű tevékenységek alkalmával.
A környezettudatos viselkedési normák alakítása.
A munkavégzés közben is erősíteni a szülőföldhöz való tartozás érzését,
A közösségért végzett munka öröme
Az önálló munkavégzésre való képességek fejlesztése,
A munka megbecsülésére nevelés.

Munkafajták:

önkiszolgálás,
naposság,
a gyermek személyével kapcsolatos munkák (tisztálkodás, öltözködés)
a csoport érdekében végzett munkák (játékok elrakása, növények-, teremrendezés, környezetük rendben tartása)
kerti munkák
egyéb aktuális munkák (készülődés ünnepekre, stb.)

Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, egyéni képességeiknek megfelel, és testi épségüket nem veszélyezteti.

Olyan munkalehetőségeket biztosítunk, ami a gyermek számára elfogadható,amit a gyermek örömmel, szívesen végez. A felkínált lehetőségek közül önállóan választhatnak. A feladatot sosem lehet a gyermekre kényszeríteni.

Váljon a csoport számára természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki egyéniségének, képességének megfelelő munkát végez.

A munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen. A gyerekek tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás közt megosztani.

A munka konkrét tartalma az intézmény adottságaitól, lehetőségeitől függ.

Az óvodapedagógus feladatai:

Tudatos pedagógiai szervezéssel segítse a gyermek önálló munkavégzését
Az elvégzett munka során folyamatos, érthető, reális visszajelzést, értékelést nyújtson, a gyermek saját magához mért képességei és tulajdonságai figyelembevételével
Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint a lehető legkorábbi időtől kezdve elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.
Cselekvő tanulással különböző típusú munka jellegű tevékenységek szervezése, azok feltételeinek biztosítása.
A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok alakítása, a gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével.
A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek verbális megnevezése, mondatba foglalása által az anyanyelv fejlesztése.
A munkaeszközök használatának megtanítása.
Biztosítsa, hogy a gyermekek munkavégzése közben olyan tapasztalatokat szerezzenek – célirányos közreműködéssel - amelynek hatására kialakul bennük a munka céljának tudata
Elegendő munkalehetőség szervezése, kerti munkák, növényápolás,
Az óvodapedagógus munkával soha ne büntessen, az legyen inkább jutalom.
Az értékelés mindig konkrét, reális legyen és az adott gyermeket önmagához mérten kell értékelni, fejleszteni.
Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.
A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.
Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljes összhangban.
Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat.

Sikerkritériumok:

A gyermekek örömmel és szívesen végzik a munkát.
Munkajellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
Tudják a munkafolyamatokat, ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat
Önállóan, igényesen végzik az önkiszolgáló és naposi munkát.
Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületeket igényelnek.
A környezet rendjére ügyelnek és segítenek annak tisztán tartásában.
A munkaeszközöket rendeltetésszerűen használják, vigyázzanak maguk és társaik épségére.
Örülnek, ha kötelességeiknek eleget tettek, képesek gyönyörködni az általuk elvégzett munka eredményében.
Szívesen teljesítenek egyéni megbízásokat.
A testápolással, az étkezéssel és az öltözködéssel kapcsolatos teendőket önállóan végzik. • Szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában, tevékenyen vesznek részt a természet megóvásában.
A közösségért végzett munka során megjelenik helyes önértékelésük, nő önbizalmuk.
Jellemzi őket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás.

A munka irányításában törekedni kell:

• A gyermekek életkori sajátosságainak és képességeinek megfelelő munka önálló

elvégeztetésére.

• Az elemi munkafogások, technikai tudnivalók gondos megtanítására.

• A különböző munkafajták fokozatos megismertetésére.

 • Differenciált, konkrét, a gyermek önértékelő képességének kialakulását segítő értékelésre

• A teljes munkafolyamat megismertetésére

• A különböző munkatempók figyelembe vételére.

9. Az óvodai élet megszervezésének elvei

Az óvodai élet megszervezésének alapelvei:

Az óvodai nevelés a törvényes előírásoknak megfelelően történjen, jóváhagyott helyi Pedagógiai Program alapján.
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek, foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll.
Csoportok szervezése (napirend, heti rend) a gyermekek életkori sajátosságaink és szükségleteinek figyelembevételével.
Legyen átgondolt, összehangolt az óvodapedagógus, dajka és pedagógiai asszisztens tevékenysége, kölcsönös segítségnyújtása a gyermekek optimális, és sokoldalú fejlesztése érdekében.
Az óvodapedagógus teljesítse a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy elég idejük legyen játékra, egyéb tevékenységekre, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy jó személyes kapcsolat alakuljon ki közöttük.
Szenteljen elegendő figyelmet minden gyermekre.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a törvényben, az Alapító Okiratban meghatározott létszámra vonatkozó előírások, valamint a helyi szokások figyelembevételével. A szülők és az óvodapedagógusok véleményét is figyelembe kell venni.
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekcsoportokat- lehetőség szerint- ugyanaz az óvónői páros és dajka nevelje kiscsoporttól az iskolába lépésig.
A gyermekcsoportokat jól ismert nevekkel jelöljük, szimbolizáljuk: Katica Nyuszi, Napraforgó, Pillangó, Méhecske és Maci.

Az óvodai élet szervezési feladatai:

A szervezeti és időkeretek rugalmassága biztosítsa a gyermekek sokoldalú fejlesztéséhez szükséges párhuzamosan végezhető tevékenységeket.
A személyi feltételek optimális megléte biztosítsa a gyermekek szakszerű, tudatos, átgondolt, jól szervezett tevékenységét.
A kötelező továbbképzések teljesítése feleljen meg az óvoda érdekének, de találkozzon
az óvodapedagógus elképzeléseivel is.
A program hatékonysága az óvodapedagógus egész személyiségétől függ.

A tárgyi feltételek folyamatos biztosításával és fejlesztésével biztosítani kell az esztétikus, inger-gazdag környezetet. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon kell elhelyezni.

Szervezeti időkeretek

Alapszolgáltatás:

Napirend
Hetirend
Ünnepélyek, programok
Hagyományok

Térítésmentes szolgáltatások:

Óvodai kirándulások évente 1x
Családi napok évente 1x
Színházi előadások
Hittan
Logopédia
Fejlesztőpedagógia
Gyógytestnevelés

Felmért igény estén önköltséges lehetőségek:

Szenzomotoros torna
Angol
Néptánc
Színházbérlet évi 2 előadás
Cirkuszlátogatás évente1x

 

9.1. Napirend

Cél:

A megfelelő napi életritmus kialakításával, a gyermekek testi-lelki harmóniájának megteremtése

Feladat:

Biztosítsa az egészséges életmód és a szocializáció feltételeit.
Legyen folyamatos és rugalmas.
Biztosítson elegendő időt a tevékenységekre, ne kelljen várakozni, de kapkodni sem és mindent be is lehessen fejezni.
A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket.
A gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
A legtöbb idő a játékra jusson.
Vegye figyelembe a gyermekek eltérő igényeit, szükségleteit,
Alkalmazkodjon az időjáráshoz.
Kétféle napirend készüljön, IX. 1-től V. 31-ig, ill. VI. 1-től VII. 31-ig.

Sikerkritériumok

A napirendi tevékenységekhez kapcsolódó szokásokat a gyermekek ismerik, önállóan alkalmazzák.
A gyermekek a tevékenységekhez kapcsolódó magtartásformákat betartják, viselkedéskultúrájuk folyamatosan fejlődik.
Képesek tájékozódni a tevékenységek között.
Kialakul időérzékük.

 

Ajánlott napirend a csoportok részére:

Az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság és a rugalmasság elve.

Tevékenység kezdete-vége

Tevékenység

A tevékenység időtartama

6-730

Gyülekezés, szabad tevékenység összevont csoportban

1óra 30perc

730-1030

A gyermekek fogadása, testápolási teendők, mindennapos mozgás. Előkészület a reggelihez, folyamatos reggeli Szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek: irányított játék, kötetlen és szervezett tevékenységek, játékban megvalósuló tanulás

3óra

1030-12

Testápolás, öltözködés, készülődés az udvari játékra, udvari játék, szabad és irányított játék, kötetlen és szervezett tevékenységek, futás, kocogás

1óra 30perc

12-13

Ebéd, mosdóhasználat

1óra

13-15

Pihenés

2óra

15-16

Ébredés, testápolás, előkészület az uzsonnához, uzsonna Szabad játék, egyéni fejlesztés, lehetőleg az udvaron

1óra

16-17

Szabad tevékenység összevont csoportban

1óra

Téli időszakban a levegőzés minimum 30 perc, máskor 1-1,5 óra.

Az étel a csoportszobákban maximum 50-60 percig maradhat!

A napirendek összehangolásánál ügyelni kell arra, hogy a csoportok „fő tevékenységei” között legyen időeltolódás!

Ügyelni kell arra, hogy a három kisebb csoport által használt közös mosdóban ne legyen torlódás, várakozás.

Az étkezésekkor ne legyen várakozás az asztalnál ülve.

A levegőzés nem maradhat el más egyéb tevékenység miatt

9.2. Heti rend

Cél:

Tervezhető, szervezhető komplex nevelés, de rugalmas alkalmazkodás az adódó helyzetekhez. Megfelelő időkeret, ahol a testi, lelki, értelmi képességek közös, ill. differenciált fejlesztése valósul meg.

Feladata:

• Tevékenységek arányos elosztása,

• Igazodjon rugalmasan az esetleges változásokhoz,

• A napi rendszerességgel végzett tevékenységek átláthatósága.

Sikerkritériumai:

• Követhető napi, heti tevékenységek, folyamatok, átláthatóság

• A gyermekek életkorának megfelelő ismeretanyag átadás

• Érzelmi, értelmi, szociális fejlesztés biztosítása

A heti rend kialakítása a csoportban dolgozó óvónők kompetenciája.

9.3. Dokumentáció

Cél:

Átlátható dokumentálás, ami alapján nyomon követhető, a gyermekek és a csoport fejlettségi szintje.
A pedagógiai tervek, dokumentumok hűen tükrözzék az óvodában folyó nevelőmunkát.

Az óvodapedagógus feladata:

A különböző pedagógiai folyamatok dokumentálása, törvény által előírt dokumentumok vezetése.
A gyermekek adatainak előírásszerű vezetése, fejlettségmérő lapon követni kell a gyermek fejlődését az óvodába lépéstől az iskolakezdésig.
A megfigyeléseket folyamatosan rögzíteni kell, és mellékelni kell az esetleges szakértői véleményeket is.
Szükség esetén (KBI és BTM gyermekek részére) egyéni terv készítése

Az óvodapedagógus dokumentációja

Éves nevelési – oktatási terv
Tematikus terv

Heti terv
Heti rend és napirend összeállítása.
Napi bejegyzés kétheti időintervallumban.
A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése évente minimum 2 alkalommal (a fejlődési szint felmérése a „fás” és a Differ felmérőlappal készül).
A nevelőmunka év végi értékelése.

9.4. A gyermek fejlődésének nyomon követése

"A szülő joga, hogy a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon." /Ktv. 14§ (1) (b) pontja/

A gyermek folyamatos megfigyelése azért fontos, mert csak azt tudjuk formálni, alakítani, nevelni, akit jól ismerünk. Olyan rendszert dolgoztunk ki a megfigyelések írásbeli megjelenítésére, melynek segítségével az érzelmi, az akarati tulajdonságokat, a szociális érettséget, a kommunikációs és kognitív képességeket rögzíteni tudjuk.

Cél:

A nevelőmunkánk eredményességének, a gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése.

Feladat:

A szülő részére megfelelő, korrekt, rendszeres tájékoztatást adni gyermeke fejlődéséről
Amennyiben a gyermek fejlődésében számunkra megoldhatatlan problémát tapasztalunk, időben forduljunk a szakszolgálatokhoz.

A gyermek fejlődésének nyomon követésénél alkalmazott módszereink:

- megfigyelés,

- elemzés,

- értékelés,

- mérés.

A fentieket dokumentáljuk a gyermek fejlődését regisztráló „Vizsgálati űrlap” - on, amelynek vezetése minden óvodapedagógus kötelessége. Ebbe betekintést nyerhet az óvoda belső partnerei közül: óvodavezető, óvoda vezető helyettes, fejlesztőpedagógus, szülő, gyermekvédelmi felelős és a fenntartó

9.5. Óvodai ünnepek, hagyományok

Cél:

Az ünnepre, hagyományokra hangoló örömteli közös készülődés
Gyermekek érzelmi életére és szociális viselkedésére gyakorolt hatás.
Az ünnepek érzelmi felkészítésével a szülőföldhöz való tartozás érzésének erősítése, a haza fogalmának megértetése.
Az irodalmi élmények által anyanyelvi nevelés.

Az óvodapedagógus feladatai:

• Közös előkészületek az ünnepre.

• Irodalmi és zenei élmények biztosítása a hangulat fokozására.

• Érzelmi nevelés

• Anyanyelvi nevelés

• Hagyományok, értékek őrzése, továbbadása

Sikerélmény:

Maradandó emlékek, élmények felelevenítése, melyek megjelennek beszédükben, játékukban, egyéb tevékenységeikben.

 

 

 

Ünnepek, ünnepélyek az óvodában

ssz.

Megnevezés

 

Jellege

 

Határ-

idő

Résztvevők

 

Felelős

1.

Szeptember 29.

hagyományápolás

helyi sajátosság

Szept.

29.

 gyermekek, dolgozók

csoportok óvónői

2.

Mikulás

Mikulásváró

óvodai

Dec.

óvoda gyermekei, dolgozói

óvodavezető, csoportok óvónői

Palástiné K Mária

3.

Falu- Mikulás

falu szintű

Dec.

igény szerint

Palástiné K. Mária

4.

Nyugdíjas- Klub

Karácsony

helyi hagyományápolás

 

Dec.

nagycsoport gyermekei

és dolgozói

nagycsoport óvónői

óvodavezető

 

5.

Óvodai Karácsony

óvodai

Dec.

óvoda közössége,

gyermekei

óvodavezető és helyettesek

Hagyományápoló munkaközösség

6.

Farsang

óvodai

Febr.

 

óvoda gyermekei

csoportok óvónői

7.

Március 15.

óvodai, hazafias

Márc.

óvoda gyermekei

dolgozói

csoportok óvónői,

8.

Húsvét

óvodai hagyományápoló

Márc.

óvoda gyermekei

csoportok óvónői

9.

Anyák-napja

 

óvodai

Máj.

 

csoportok gyermekei

csoportok óvónői

 

10.

Gyermeknap

óvodai

Máj.

 

óvoda gyermekei

óvodavezető és helyettesek

csoportok óvónői

11.

Évzáró, búcsúzó

óvodai

Máj.

Nyuszi és

Napraforgó csoport

óvodavezető,

nagycsoportos óvónők

Óvodásaink számára tervezett kulturális programjaink

s. sz.

Időpont

Jellege

Előadó

1.

Szeptember

Játék, mozgás

Mosolybirodalom Alapítvány

2.

November

Bábszínház

Báb- Színház-Zene

Ákom – Bákom Bábszínház

Pegazus Színház

Középső és nagycsoportosok számára

4.

December

Dramatikus játék

Karácsonyi műsor

Nyitnikék Óvoda óvónői

Óvodások ünnepi műsora

5.

Január

Játékos, ismeretterjesztő

Utazó Planetárium Projekt

 

6.

Február

Farsangi zenés műsorBáb- Színház-Zene

Rosta Géza

Pegazus Színház Középső és nagycsoportosok számára

7.

Március

Báb

Palinta Társulat

8.

Április

Cirkusz előadás

Fővárosi Nagycirkusz

9.

Május

Báb- Színház-Zene

Pegazus Színház Középső és nagycsoportosok számára

10.

Június

Gyermeknapi műsor

Népi játékok

Óvodai hagyományok

IX

A mese világnapja

Születésnapok, névnapok

megünneplése folyamatosan

X

Állatok napja

XI

Márton nap

XII

Mikulás előadás óvónők részéről

Mikulás

Adventi vásár

Karácsony

I

Szülők bálja

II

Farsang

III

Március 15.

Víz világnapja

IV

Húsvét

Zöldág járás

Föld napja

V

Majális

Madarak és fák napja

Anyák napja

Búcsúzó

Gyermeknap

10. Gyermekvédelmi feladatok

Cél:

A prevenció.

A faluban élő gyermekek esélyegyenlőségének növelése, a gyermeki jogok és érdekek érvényesítése, testi- lelki egészségüknek és a családban történő nevelésüknek elősegítése, szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel.

A gyermekvédelem az óvodapedagógus alapvető feladata:

A pedagógus óvodai munkája kapcsolódjon az óvodai élet egészének feladataihoz, a helyi pedagógiai programban megfogalmazottak megvalósításához. A megvalósítás során joga van saját módszereit alkalmazni, saját értékrendjét megtartva közvetíteni az ismereteket. Köteles tiszteltben tartani a gyermekek személyiségét, és családja világnézetét, saját értékrendjét nem kényszerítheti senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során.

Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén

Pedagógusok feladatai:

• Elősegíteni a kiemelt figyelmet igénylő, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását, felzárkóztatását.

• Feladatunk a megelőzés, a probléma felismerése, segítségnyújtás, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.

• Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén, védő – óvó intézkedésre javaslatot tenni.

• A pedagógus személyes példával ad mintát a gyermekeknek a másság elfogadására

• Elősegíteni az új óvodások befogadását, beilleszkedésüket az adott csoportba

• A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni.

• A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni

• Felzárkóztatást megszervezni.

• A tehetséggondozást megvalósítani, elősegíteni.

• Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni. 

• Az integrált nevelést elősegíteni a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.

• A rendszeres óvodába járást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást.

• A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájárulást javaslatával elősegíteni.

• Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermekek családban történő felnevelését.

• A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása. 

• Jó kapcsolat kiépítése a helyi gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel.

• A prevenció minden gyermekre történő kiterjesztése.

Eredményes munkánk érdekében:

• Rendszeres családlátogatások, szülői értekezletek, nyílt napok, estek, fogadóórára való behívás szervezése.

• Személyiségfejlesztő tréningek tartása az óvoda dolgozóinak.

• Közös kirándulás évente 1-2 alkalommal, családi kirándulások.

• Szükség szerint a gyermekvédelmi feladatok megbeszélése.

• A csoportnaplókban egyénre szóló tervezés, nyomon követés.

• Logopédiai ellátás.

• Óvodai szociális szolgáltatások bevezetése, pl. ruházati segély más által már nem használt ruhák összegyűjtése, kiosztása.

• Segítségnyújtás pályakezdő kollégáknak a gyermekvédelmi munkájukhoz. 

• Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal, esetmegbeszéléseken való részvétel.

A gyermekvédelmi megbízott feladatai:

A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének a megbízásából képviseli a gyermekvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését.

A helyi programban kitűzött feladatokat folyamatosan, minden pedagógus a gyermekvédelmi felelős irányításával végzi. Feladata, hogy a családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi- lelki, erkölcsi károsodásoktól.

• Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvodapedagógusok között.

• Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a nyilvántartásba a gyermekekkel, a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvodapedagógusival végzi.

• Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, ill. a megszüntetés okait

A pedagógiai év folyamán elvégzendő feladatok:

• A pedagógiai év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. Ezt a feladatot havonkénti bontásban készíti el, konkrét tevékenységeket jelölve benne.

• A pedagógiai év elején írásban (faliújságon keresztül) tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységekről, fogadóórájáról, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó, intézményeket kereshetnek fel.

• Évente legalább egyszer egyeztet a jegyzővel vagy az önkormányzat illetékes előadójával és a gyermekjóléti szolgálattal a nyilvántartást illetőleg.

• Munkájáról évente írásban beszámol a nevelőtestületi értekezleten, ill. egyéb esetben az intézményvezető utasítására.

A gyermekvédelmi megbízottfeladatai a társintézményekkel:

• Folyamatosan kapcsolatot tart általában a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel és segítőkkel.

• Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt az óvodavezető és kollégái tudomására hozza.

• Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézmény szintű megállapítását.

• Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában.

• Az intézményben jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát.

Óvodavezető feladatai:

Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.
A gyermek érdekének érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése.
Kapcsolat felvétele az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel.
Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról.
A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt (gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek).
A faliújságon keresztül tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős, és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről.
Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

Tevékenység, melyekkel a fenti feladatok megvalósíthatók, feltételek biztosítása terén

Személyi feltételek:

Szakképzett gyermekvédelmi megbízottal rendelkezünk.

Tárgyi feltételek:

Egészséges, nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos környezet biztosítása.

Módszerek

beszélgetés,
a szülők bevonása a munkába,
egyéni bánásmód.

A célt akkor érjük el az adott módszerekkel, ha az óvodában lévő veszélyeztetett gyermeket sikerül a családban tartani, körülményeit, életfeltételeit javítani. Sikerül elérni, hogy a gyermek több időt töltsön a szülőkkel.

Konkrét tevékenységi formák

rendszeres családlátogatás,
szülői értekezletek,
hagyományok ápolása, nyílt ünnepségek,
orvosi vizsgálatok megszervezése,
kapcsolattartás a társszervekkel,
közös programok.

 

Sikerkritériumok

ha a gyermek rendszeresen jár az óvodába, és az általunk nevelt gyermek nem kerül hátrányosabb helyzetbe annál, amivel óvodába került.
ha minden gyermek önmagához képest jól fejlődik, jól érzi magát az intézményben, és korának, fejlettségének megfelelően képessé válik életfeladatai elvégzésére.

Ha a tehetség kivirágzik, a hátrány csökken, a családok a nevelési funkciójukat igyekeznek teljesíteni, akkor nem dolgoztunk hiába.

11. Az óvoda kapcsolatrendszere

11. 1. Az óvoda és a család kapcsolata

A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. Alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként tervezzük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz.

Óvodánk nevelési céljainak sikeres megvalósításához feltétel a szülők egyetértése, támogató beleegyezése.

Vállaljuk, hogy mi a gyermeket gondozzuk, szeretjük, képességeihez mérten megtanítjuk mindarra, ami életkori sajátosságainak megfelelő.

Az odavezető út, a módszerek a szervezeti formák megválasztása az óvodapedagógus dolga.

A kompetencia alapú szemlélet alapján feladatunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.

Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított.

A megvalósításához számítunk a szülők, nagyszülők aktív közreműködésére, segítségére.

Az igazolatlan hiányzások következményeiről a szülőket tájékoztatjuk ezek elkerülése érdekében. A családok felé nyitottak vagyunk. Partnerkapcsolat kialakítására törekszünk.

Cél:

Korrekt, partneri, a családok sajátosságait, szokásait figyelembe vevő tanácsadó-együttműködés kialakítása és fenntartása a gyermekek harmonikus fejlődése, fejlesztése érdekében.
Az óvodakezdéstől az óvoda befejezéséig különböző szintű kapcsolattartási, tájékoztatási formák működtetése, melyeken keresztül a szülők betekintést nyerhetnek, tapasztalatot szerezhetnek az óvodában folyó pedagógiai tevékenységről. 
A családokkal őszinte, jó partneri viszony, segítő kapcsolat kialakítása.

Kapcsolattartás formái

családlátogatás (közvetlen környezet megismerése),
beszoktatás (beilleszkedés megkönnyítése, szülővel együtt),
napi beszélgetések (napi fontos információk átadása),
nyílt napok,
fogadóórák,
közös programok, családi napok
szülői szervezet működtetése

Közös programok szervezése szülőkkel együtt (közös kirándulások, ünnepek, szülők bálja).

Fontos szerepe van a kapcsolatok alakulásában a Szülői Közösségnek. Együttműködésükben számítunk kezdeményező, véleménynyilvánító, szervező munkájukra.

 

Az együttműködés alapelvei:

A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége.
A gyermeknevelést az óvoda kiegészíti, de hatásukat együttesen erősítve fejtik ki.
Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom és a tisztelet.
Az óvodapedagógus legyen a szülő támasza a nevelésben, s legyen kezdeményező.
A kölcsönös kapcsolat tartalma a szülő és az óvodapedagógus közötti rendszeres információcsere, egymás tiszteletben tartása.
Az óvoda minden dolgozója előítélet mentesen közeledjen minden családhoz.
Az együttnevelés során az óvodapedagógus a családdal szemben alkalmazza az egyéni bánásmód elvét, ügyeljen az egyéni sajátosságokra.

11.2. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata

Intézményünk részéről pedagógiai programunk egyfajta kötelezettségvállalás Pákozd Nagyközség Önkormányzat – mint intézményfenntartó – felé arra vonatkozóan, milyen színvonalú óvodai ellátást biztosít az óvodát igénybe vevő családoknak, azok gyermekeinek.

Fenntartónk számára a kötelező feladatellátás és a folyamatosan szűkülő forráslehetőségek egyre inkább elkerülhetetlenné teszik a közpénzek hatékony felhasználásának bizonyítását. Az óvodai nevelésre fordított költségek a község költségvetésének egy részét teszik ki, ezért jogosan merül fel az a kérdés, hogyan hasznosul a köznevelésre fordított pénz? Más szóval, mennyire működünk hatékonyan és eredményesen, teljesítjük-e alapvető funkciónkat, el tudunk-e pénzügyileg és szakmailag számolni a rendelkezésünkre bocsátott forrásokkal?

Cél:

A kapcsolat lehetőségeinek folyamatos felülvizsgálatával az intézményfenntartóval, illetve annak munkatársaival való eredményes és hatékony együttműködés kiemelten az alábbi tartalmak vonatkozásában:

 

az intézményi dokumentumokkal szembeni fenntartói elvárások pontosítása
a beszámoltatás szempontjainak és eljárásrendjének kidolgozása, működtetése
adatszolgáltatás rendjének szabályozása
partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendjének egyeztetése
egyéb kapcsolattartási tartalmak

 

A kapcsolattartás területei 

az óvoda Alapító okiratának kialakítása, módosítása
pénzügyi-, gazdálkodási tevékenységére, az éves költségvetés jóváhagyása, elfogadása, módosítása
óvodánk ellenőrzése:

gazdálkodási,
 működési,
törvényességi szempontból,
a szakmai munka eredményessége tekintetében
az itt folyó gyermekvédelmi tevékenységre
a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében

az óvodában folyó szakmai munka értékelése

az SZMSZ jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van
a Házirendje jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van
a Pedagógiai Programja jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van

A fenntartóval való kapcsolattartás formái

szóbeli tájékoztatás
írásban beszámoló évente egy alkalommal

egyeztető tárgyalások és megbeszélések
értekezletek
az óvoda képviseletének szükség és igény szerint biztosítása képviselő testületi és bizottsági üléseken
fenntartói rendeletek és határozatok átvétele azok végrehajtása céljából
szükség és igény szerint speciális információszolgáltatás az óvoda pénzügyi-, gazdálkodási-, szakmai tevékenységhez kapcsolódóan
működésünkkel és eredményességünkkel kapcsolatos igény és elégedettség mérés évente egy alkalommal

 

 

11. 3. Az óvoda és az iskola kapcsolata 

Az óvoda és iskola kapcsolatában alapvető cél, hogy az átmenetet zökkenő mentesebbé tegyük. Az együttműködés alapelve a kölcsönös nyitottság. Az óvoda törekedjen arra, hogy kialakítsák a gyermekekben az iskolavárás érzést, ill. pozitív élmények alapján megismerkedjenek az iskolai élettel. Az együttműködés másik fontos alapelve a kölcsönös bizalom, egymás megbecsülése és tiszteletben tartása. Egyértelművé kell tennünk, és el kell fogadtatnunk környezetünkkel a lassú átmenet az óvodából az iskolába elvet. Pedagógusként azonos elveket vallva elfogadjuk, hogy a gyermeknek a saját képességeinek megfelelő ütemben kell haladnia, életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő ismeretet kell kapnia saját tanulási útján – a váltás akkor zökkenőmentes óvoda és iskola között. Az iskolával jó kapcsolatra törekszünk, melynek alapja az egymás munkája iránti érdeklődés, megbecsülés és tisztelet.

A helyi általános iskolával jó kapcsolatot alakítottunk ki.

Kapcsolattartás formái:

Az óvónők és tanítónők által tartott nyílt napok lehetőséget nyújtanak egymás munkájának betekintésébe.
A leendő elsős tanító nénik rendszeresen ismerkedő délutánokat tartanak januártól márciusig, mely jó alkalmat biztosít arra, hogy az óvodapedagógusok megismerhessék a pedagógus személyét és a gyerekekkel szemben támasztott igényüket.
Az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolába készülő gyermekek szüleit a beilleszkedés fontosságáról és az iskola elvárásairól.
Az iskola előzetes szülő értekezletet tart annak érdekében, hogy programját és az iskola adottságaiból adódó előnyökre, lehetőségekre felhívja a szülők figyelmét.
A nagycsoportos óvodapedagógus az első osztályban 1-szer meglátogatja volt nagycsoportosait. Ezzel a látogatással megerősítést kap munkájának eredményességéről.
Egymás ünnepein, továbbképzésein való részvétel

11.4. Egyéb kapcsolatok

Tókörnyéki óvodák

Kirándulás, szakmai továbbképzésen való részvétel egymás óvodájában.

Logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus

Elvégzi a szűrővizsgálatokat, azokat egyezteti az óvónőkkel, szülőkkel. Heti két alkalommal tart foglalkozást az arra rászorult gyermekeknek, melyet a szülők ingyenesen vehetnek igénybe. Súlyos beszédzavarral küzdő gyermeket a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk, ahol megállapítják a további teendőket.

Gyermekorvos

Folyamatosan ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát, szükség esetén további szakorvoshoz utalja. Elvégzi a nagycsoportosok iskolai életmódra való testi alkalmasságát.

Védőnő

Havi ellenőrzéseket végez (pl. tetvesség) a gyermek higiéniai állapotáról. Szükség esetén konzultálunk vele, ha szükséges, kérésünkre családlátogatást tesz.

A státuszvizsgálatokra szóló értesítések kézbesítéséhez segítséget nyújtunk.

Adatokat egyeztetünk a leendő óvodások létszámát illetően.

Ortopédiai vizsgálatot szervez, a rászorulóknak ingyenesen biztosítja a gyógycipőt.

Fogorvos

Évente egyszer óvónői kísérettel ellenőrzi a gyermekek fogazatát, szükség esetén szülői felügyelet mellett elvégzi a kezelést.

Családsegítő

A Családsegítő Szolgálat képviselőjével elsősorban az óvoda gyermekvédelmi megbízottjával tartja a kapcsolatot. Az esetmegbeszéléseken az óvoda képviselője is részt vesz.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő családok problémájának megoldásában igyekszik segíteni az óvodával közösen.

A szülő, vagy az óvoda kérése alapján segíti a családokat anyagi természetű problémájuk megoldásában.

Rajta keresztül tartunk kapcsolatot a Népjóléti Bizottsággal.

Szülői Közösség

Különböző rendezvények lebonyolításában segédkezik.

Szükség esetén részt vesz nevelési értekezleteinken. Észrevételeiket, tanácsaikat figyelembe vesszük.

Dönt saját működésének rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, figyelemmel kíséri az intézményben folyó munkát.

Él törvény adta lehetőségével, esetleges véleményezési jogával.

Művelődési Ház, Könyvtár

A könyvtár lehetőségeit tudatosan beépítjük és felhasználjuk nevelőmunkánkban.

Színházi előadások lebonyolításában segítséget kapunk.

Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kapcsolata

A gyermek problémáinak feltárása a nevelési év elején az óvodában történik.

Az óvodai logopédus - pszichológus - fejlesztő pedagógus - gyermek óvónője közös álláspontját figyelembe véve a szülővel megbeszélve történik a Bizottsági Szakvélemény kérése a sajátos nevelési igény, a speciális fejlesztés megállapításához. A vizsgálat időpontjáról a bizottság értesítése alapján a szülőt értesítjük.

Egyházak

Heti egy alkalommal - a szülők igénye alapján - lehetőség van a hitoktatásra.

Adventi időszakban a templom megtekintése.

Nyári időszakban a templomkerti játszótér használatával az óvodai élet színesítése.

ÁNTSZ

Tájékozódás, ellenőrzés, értékelés, jegyzőkönyvek, jelzés a fenntartó felé.

Szakszervezet

Véleményezés, tájékoztatás, értekezlet, fogadó óra.

 

12. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

 

2015. február 11-től visszavonásig érvényes a Pákozdi Nyitnikék Óvoda Pedagógiai Programja.

 

 Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai és kezdeményezői:

fenntartói
nevelőtestületi
szülői kezdeményezésre
törvényi változás esetén 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elfogadó nyilatkozat

Aláírásunkkal igazoljuk, hogy a Pedagógiai Programot megismertük, megvitattuk és elfogadjuk.

 

 

                                      1.........................................................................

                                      2.........................................................................

                                      3.........................................................................

                                      4.........................................................................

                                      5.........................................................................

                                      6.........................................................................

                                      7.........................................................................

                                      8.........................................................................

                                      9.........................................................................

                                      10.......................................................................

                                      11.......................................................................

                                      12.......................................................................

 

 

 

13. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Dr. Tóth Szőllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában
Forrai Katalin: Ének az óvodában
Kovács György-Bakosi Éva: Játék az óvodában
Lángh Judit: Differenciált egyéni bánásmód az óvodában
Mérei-Binet: Gyermeklélektan
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
Pedagógiai programkészítés az óvodában
Porkolábné Balog Katalin: Kudarc nélkül az iskolában