Az új alaptörvény preambulumául szolgáló Nemzeti hitvallás megemlékezik az államalapításról, és kiemeli a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Kimondja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
A hitvallás utal az utódainkért való felelősségtudatra, „ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit”. Az emberi lét alapjaként az emberi méltóságot jelöli meg.
Már a hitvallás is rögzíti, hogy az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet. a magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Szabadság és felelősség című fejezete rögzíti, hogy alapvető jog csak más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
Az új alaptörvény változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, gyülekezési és szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát. Ugyanakkor a nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi, ide tartozik az időskori megélhetés biztosítása egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésével.
Mindemellett változik a szociális jogok megfogalmazása: Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson (államcél); anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár támogatásra jogosult. A szociális intézkedések jellegét és mértékét az igénybe vevőnek "a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja".
Az alaptörvény rögzíti, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
Az alaptörvény nemcsak jogokat, de kötelességeket is rögzít, így kimondja, hogy képességeihez és lehetőségeihez mérten mindenkinek dolgoznia kell. Új elem, hogy a nagykorúaknak gondoskodni kell a rászoruló szülőkről. A szülők joga változatlanul, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük a gyerekek taníttatása.
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa, tehát a lakhatáshoz való jog államcélként nyer megfogalmazást. Új elem, hogy a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani.
Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, és aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Emellett tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni. A dokumentum rögzíti, hogy a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.
A korábbinál nagyobb figyelmet kapnak a határon túli magyarok. Magyarország mostantól deklaráltan felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.
Változik az ország elnevezése is: az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország", amellyel az előző alkotmány ellentmondásos sorai kiküszöbölődnek. Bekerült az alaptörvénybe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe. Ezután az alkotmány is rögzíti az augusztus 20-i állami ünnepet és a nemzeti ünnepeket, amelyek közül október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve a harmadik köztársaság 1989-es kikiáltásának emléknapja is.
Alaptörvényi rangra emelkedik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, akinek pedig szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult és tartalmazza az önvédelemhez való jogot.
Szélesednek az államfői jogkörök, ugyanis akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
Az Országgyűlés az elfogadott törvényt - az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára - megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amelynek legkésőbb 30 napon belül határoznia kell.
Négy helyett ötévente lesznek az önkormányzati választások és megszűnik a népi kezdeményezés intézménye. A jövőben nem lehet országos népszavazást tartani vámok mellett új elemként a járulékokról sem.
A helyi önkormányzatoknak az önkormányzati rendeletet, a kihirdetést követően haladéktalanul meg kell küldenie a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a rendeletet, vagy annak valamely rendelkezését a hivatal jogszabálysértőnek találja, bírósági felülvizsgálatot kérhet. Az illetékes kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.
Új elem, hogy az alaptörvény közpénzügyi fejezete államadósság-korlátot állapít meg, amely az alkotmánybíróság jogkörét is érinti. A központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".
A dokumentum szerint a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett". A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, ezen adatok közérdekűek.
Beépül az alaptörvénybe a Költségvetési Tanács intézménye. Tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához a jövőben szükség lesz a testület előzetes jóváhagyására. Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Ezen túl csak konkrét jogi érdekkel lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni és bírói döntéseket is vizsgálhat a testület és a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével egyedi jogvitákban is dönthet majd. Új elem, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól. Az Ab eljárása határidőkhöz lesz kötve.
A legfőbb bírósági szerv a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével pedig megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya. A bíróságok igazgatása átalakul, megszűnik az OIT.
A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa, az egyéb feladatköröket helyettesei látják el.
Számos területen sarkalatos törvény bontja ki az új alkotmány rendelkezéseit. Az alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre.
Budapest, 2011. április 19.
